Ízvadászat » Alapanyagok

A zöldségek Csipkerózsikája: A rejtőzködő csicsóka

A zöldségek Csipkerózsikája: A rejtőzködő csicsóka

2018.03.16.  | Vajda Pierre

Sokan azt hiszik, krumplifajta. Pedig nem az. A napraforgók rokona, gumói megvastagodott szárképződmények, melyek a gyökereken dudorodnak. Sokáig álomba merülve várta, hogy újra felfedezzük. Ma az ínyenckonyha sztárja, szebbnél szebb kompozíciókban jelenik meg köretként.

A csicsóka – nevezik tót répának, pocokrépának, putzók répának, földi almának is – rejtőzködő kulináris érték. Ismerjük selymes levesként, diós ízeket idéző püréként, savanyított formában, de akár nyersen is, zene füleinknek, ahogy harsan, sercen. Van előkelőbb neve is az angolszász világban: Jeruzsálem articsókának nevezik. Pedig ennek az istenáldotta gumónak semmi köze se Jeruzsálem városához, se a magasröptű kulináris arisztokratához, az articsókához.

A csicsóka megjelenésében is szerény: göcsörtös, világosbarna, néha rózsaszínes gumó. Topis. Sokkal jobban áll neki a Nyugat-Európában használatos név: topinambur.

A napraforgók családjába tartozik, és a história szerint az olasz „girasole” (napraforgó) elnevezés torzult Jeruzsálemmé, de ezek csak találgatások. Franciaországban már az 1600-as évek párizsi piacain kínálták vándorárusok.

Úgy tudjuk, Észak-Amerikából származik: egy Samuel de Champlain nevű felfedező jóvoltából került át a kontinensre. Népszerűbb lett még a burgonyánál is, ami szintén a tengerentúlról érkezett a kontinensre, mert azt – legalábbis eleinte – gyanakvással fogadták. Végül mégis győzedelmeskedett a csicsóka fölött. Főleg azért, mert a csicsókát göcsörtös formája, barnás színe miatt a középkorban a lepra kórokozójának tartották. Később persze, amikor már tudományos igénnyel fordultak a csicsóka felé és kiderült, milyen különleges tulajdonságokkal rendelkezik, hamar rehabilitálták.

Ez a nagy tápértékű növény nem igényel sok gondozást, könnyen válhatott újból népszerű táplálékká, amikor más élelmiszer alig akadt. A II. világháború idején azért terjedt el, mert soha nem adták jegyre. A csicsóka, aminek oly mostoha sors jutott osztályrészül, amikor nagy volt a baj, mindig előkerült. Előrelátó utazók, felfedezők a biztonság kedvéért vittek magukkal csicsókát, mert ha olyan vidékre tévedtek, ahol semmi ehető nem volt, akkor szegény csúnyácska csicsóka életet mentett.

Élettani hatásai ugyanis számosak. Az elhízás kezelésében, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák megelőzésében is szerepet játszó élelmiszerként tartják számon.

A benne lévő inulin nevű anyag bizonyítottan csökkenti a vér inzulinkoncentrációját, ezért cukorbetegek dié tájában is fontos szerepe lehet.

A burgonyánál hatszor nagyobb a rosttartalma. Kevesen tudják, hogy nyersen fogyasztva a legegészségesebb. Szeletelve ehető akár önmagában is, kiváló rágcsálnivaló.

Idényzöldségekkel és fűszerekkel kombinálva ízletes saláta állítható össze belőle, akár pikáns dresszinggel megbolondítva. Préselt leve stabilizálja a vércukorszintet és káliumtartalmánál fogva jótékony hatással van a vérnyomásra. Remek fogyókúrás ital is.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.