A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Alapanyagok

Tökéletes steak

„Ha Isten nem azt akarta, hogy megegyük az állatokat, akkor miért teremtette őket húsból?” – teszi fel a kérdést Homer Simpson a rajzfilmben, és Marcus Polman nem véletlenül választotta épp ezt a mondatot A tökéletes steak című szakácskönyvéhez. A mi c..

„Ha Isten nem azt akarta, hogy megegyük az állatokat, akkor miért teremtette őket húsból?” – teszi fel a kérdést Homer Simpson a rajzfilmben, és Marcus Polman nem véletlenül választotta épp ezt a mondatot A tökéletes steak című szakácskönyvéhez. A mi családunkban is él néhány „vércse”, függő húsevő, akiknek nem is étkezés a vacsora vagy ebéd, ha nincsenek benne szaftos húsételek. Ők jobban örülnek, ha Polman könyvét forgatom Főzelékes Ferié helyett, és valószínűleg azt sem bánnák, ha veteményeskertemet egy marhafarmra cserélném.

Ez a könyv – örömömre ez sem feleslegesen nagyméretű, hanem kézhez álló, igazi kézikönyv – megtanít minket arra, hogy milyen fajta szarvasmarhákból érdemes steaket készíteni (többségük elméleti tudás marad Magyarországon – de hátha egyszer ez máshogy lesz). Megtudhatjuk, melyik marharésznek milyen a minősége, állaga, melyikből mit érdemes készíteni, hogyan válasszuk ki a tökéletes húsdarabot a hentesnél (ez utóbbi nagyon hasznos tudás!), milyen sütési fokozatot válasszunk, hogyan fűszerezzünk – és milyen bort igyunk a tökéletes steakünk mellé. Egyszóval jóval több tudást kínál számunkra, mint egy átlagos szakácskönyv. 

Nekem az eleje a kedvencem, amely a marhafajtákról szól – bebizonyítva azt, hogy egy húsimádó is szeretheti az állatokat, függetlenül attól, hogy később lelkesen falatozik a bélszínükből. Mekkora öröm lenne ebben az előkelő listában a magyar szürke marhát is látni – de sajnos említésre sem kerül. A szerző egyértelműen wagyurajongó – a japán szarvasmarhát egyenesen a szarvasmarhák Rolls-Royce-ának nevezi, megemlítve, hogy a különleges minőség az izomszövetek között meghúzódó zsírtól és a fantasztikus márványozottságtól jön létre.

Külön érdekesség a könyvben az a fejezet, amely egy független hentesnél vezet bennünket körbe. A könyvben meglepő riportműfaj olyan, mint egy jó borskeverék a marhahúson: izgalmasabbá, ízletesebbé teszi a kötetet. „Minden darab húsért felelős vagyok, ami kikerül az ajtón” – vallja benne Bert Vlot, aki Dél-Hollandiában dolgozik, saját üzletében hentesként. Bár minden magyar vállalkozó az ajtója fölé tűzné ezt a jelmondatot! A következő oldalakon egy New York-i hentesüzletet is meglátogathatunk a szerzővel. Az öreg Nick Ottomanelli sem fukarkodik a jó tanáccsal: „Sült burgonyával és egy jó salátával, egy üveg vörösborral! És nem utolsósorban egy huncut lánnyal. Ennyi! Mi másra lenne még egy férfiembernek szüksége?”

A kötet második felében 25 híres steakrecept következik a Wliingtontól a Dianáig, kiegészítve néhány látványnak sem utolsó körettel, mint a sült koktélparadicsom vagy a burgonyagratin. Végül – és ez a fejezet is nagyon szórakoztató – néhány ismert gasztronómiai újságíró, séf és gasztroblogger egy-egy vallomása következik a számukra legkedvesebb steakfajtáról.

A könyv tehát a húsevők kiskátéja, elejétől az utolsó mondatig élvezetes, zaftos, tartalmas olvasmány. Az utolsó oldalakon igazán jó beszerzési források és steakéttermek címei vannak összegyűjtve, örömömre a legjobb magyar helyekkel is kiegészítve, azaz a magyar olvasóknak is hasznos olvasmányként.

Marcus Polman: A tökéletes steak
Gabo Kiadó. Ára: 3600 Ft

 

ÓDA A FŐZELÉKHEZ

Ott még nem tartunk, hogy az iskolák ebédlőiben és az üzemi konyhákon igazán ehetőek lennének a főzelékek. De a változás szele már ott fújdogál a konyhákban, menta, curry és koriander illatát hozva magával. Hogy a zöldségeket nem muszáj sós vízben agyonfőzni és ízetlenül (vagy ételízesítőben úszva), lisztes rántásban felszolgálni, azt a „gasztroforradalom” óta tudjuk, legalábbis sejtjük. Az idealista, esetleg városi zajtól megcsömörlött ember, aki a városból vidékre vonul, és a saját kedvtelésére veteményeskertben kísérletezik, már nem csak angol és francia tévésorozatokból ismert nálunk sem.

A zöldségeseknél sem csak karalábét, zellert és hagymát lehet már vásárolni, és a spenótról is megtanultuk (végre), hogy nem eleve püréformában és mirelites zacskóban terem. A zöldségek elkészítésére azonban ritkán gondolunk úgy, mint főzelékre – a főzelék szó és műfaj reneszánszát, mások mellett, Szatmári Ferinek, a főzelékes blog szerzőjének is köszönhetjük.

Mindig örülök, amikor valami, ami a virtuális világ online terméke, hirtelen valódivá, kézzelfoghatóvá, offline-üzemmódúvá válik. Ezért is vettem örömmel kezembe az internet gasztrovilágában ismert Főzelékes Feri könyvét. Végre papírszag, súly, a lapozás halk zaja – bevallom, nekem ez is kell a gasztroirodalom felhőtlen élvezetéhez.

Szatmári Ferenc eredetileg agrármérnök, ma már azonban szakácsként és bloggerként dolgozik – akarom mondani: él. Míg húsokról és édességekről sokan és sokféle módon írnak, a főzelék afféle kényszerből megtűrt mostohagyerek, fantáziát nemigen látott benne senki, mígnem jött Feri, és bebizonyította, hogy a főzelék is válhat egy étkezés királynőjévé.

Blogja a legrosszabbul evő gyerekeknek is kedvet csinál a főzelékekhez. Nehéz nem a rajongójává válni a pirított dióval megszórt spenótos krumplifőzeléknek vagy a gyömbéres tarhonyasalátának. Engem különösen a fűszerhasználata fogott meg: elég olvasnom a receptet, és már érzem az egyedi fűszer-összeállítás illatát és ízét.

A főzelékeskönyv 42 zöldséges egytálétel receptjét tartalmazza, szellemes alcíme szerint „feltéttel vagy feltétlenül”. Kisebb formátumú, kézbe illeszkedő kötet, ínycsiklandó képekkel és a blogtól eltérő, annál kicsit komolyabb hangvételű receptekkel. A 42 receptben egy közös pont van – egyik sem tartalmaz lisztet, bátran ajánlható gluténérzékenyeknek vagy szénhidrátkerülőknek. A fejezetek sorra tárgyalják a gyökérzöldségek, a hüvelyesek, a káposztafélék és a fűszernövények egyes csoportjait, majd az utolsó fejezetben néhány egyedi, de egyszerű feltétjavaslattal is előáll a szerző.

Ebből a könyvből főzni kell. Nem lapozgatni, nem szórakoztató irodalomként forgatni, nem „bakancslistára tenni”, hanem megtanítani a gyerekeinknek, milyen jók a zöldségek, milyen változatosan elkészíthetőek, mennyi élvezetet okozhatnak – és nem utolsósorban milyen egészségesek.

Szatmári Ferenc:
Főzelékes Feri – 42 zöldségétel
feltéttel és feltétlenül
Bookline Könyvek. Ára: 3990 Ft