2024. október 25-től már a standokon a Magyar Konyha legfrissebb száma, amihez most Termelői Kalauzt adunk ajándékba!

A mese szerint a Nagybélűek királyságának kilenc uralkodója született. Első ura Feneketlen Has volt. Azért hívták így, mert miután bekebelezte a tömérdek makarónit, felfalta a tányért is. Őt a második nagyevő követte, akit Három Kanálnak neveztek, mert egyszerre három kanállal meregette a levest. A harmadik haspókot Falánknak hívták, a negyedik Parmezánkirály névre hallgatott. Az ötödik a Telhetetlen, a hatodik a Csupaszáj nevet viselte. A hetedik nagyevő arról volt híres, hogy felfalta saját koronáját is. A nyolcadik (kinek neve Sajtkéreg), mivel semmi ehetőt nem talált a palotában, a terítőt falta fel. A kilencedik meg, akit csak Állkapocs királynak becéztek, párnástul megette a trónját. Ezzel ki is halt az uralkodóház.

Haspókok nálunk is akadtak szépszámmal. Nagy Lajos híres kuktája, Kórogyi Péter a 14. században ültő helyében elpusztított egy sült ökröt, majd megkérdezte, mi lesz ebédre? Vagy itt van Gönczi Pál, aki héjastól ette az osztrigát. Vagy Krúdy hőse, Póki uram, aki az egérfogóból is kiette a szalonnát, ha megéhezett. „Dagadt has, derűs szív!” – mondta a római komédiaíró, Plautus. És a kedélyesség jellemző a haspókokra. Kedélyes lélek volt a franciák híres nagyevője, Curnonsky is, a Százak klubjának főtorkosa. Ennek az ínyenctársaságnak legfeljebb száz tagja lehetett, és a száz kilónál vaskosabb gourmet-knak külön ajtón kellett bepréselni magukat az épületbe. Igazi torkosnak az számított, aki nem fért be az ajtón.

Paul Bocuse

Legfrissebb számunkban minket is magával ragadott a százasok bűvölete. Egyrészt épp száz esztendeje született a talán legnagyobb magyar gasztronómus, Kövi Pál, másrészt most ünnepli centenáriumát az évszázad szakácsának, Paul Bocuse-nek az étterme. És írunk a száz­napos tojásról is, amit Angliában százévesnek, Németországban ezerévesnek mondanak. Valójában még negyven­napos sincs, de a kerek számok mítoszát kár volna lerombolni. Októberi számunkban a magyar konyha egyik alapzöldsége, a káposzta kerül terítékre.

Szabi, a pék

Bemutatjuk a zsombói gyömbérfarmot, mesélünk a curryről, a gin és a tonik különös kapcsolatárol, megkóstoljuk a szoljankalevest. Schäffer Erzsébet remek portrét rajzol Rózsa Péter biogazdáról, Szabi, a pék mindennapi kenyerünket süti, a Bagossy Brothers pedig a gyimesi konyháról mesél, még olvasni is élvezet: gombakatokány, pojékaleves, lestyános pityókasaláta – minden, mi szem-szájnak ingere.

Bagossy Brothers Company

Folytatjuk gasztrosétáinkat is, ezúttal a Pozsonyi utat ettük végig, aki pedig messzebbre vágyik, annak perui gasztrotúránkat ajánljuk. Indítunk egy új rovatot is, Gasztrorégész címmel: Geri Ádám annak járt utána, miért terjedt el a szokás, hogy az aradi vértanúk emlékére sörrel nem koccintunk. Mi van, ha ez is csak gasztromítosz? Lehet, Gastereia útjai ugyanis kifürkészhetetlenek!