Így volt ez – eddig. „Papa, ezt megdézsmálták a mókusok!”, „Papa, a madarak megelőztek.” – fonott kosarakkal a kezükben gyermekeim ezekkel a felkiáltásokkal bolyongtak a diógyűjtésre kiszemelt, csodálatos őszi napon kertünk termetes diófája alatt. Na, ..
Szöveg: Réthly Ákos
Így volt ez – eddig.
„Papa, ezt megdézsmálták a mókusok!”, „Papa, a madarak megelőztek.” – fonott kosarakkal a kezükben gyermekeim ezekkel a felkiáltásokkal bolyongtak a diógyűjtésre kiszemelt, csodálatos őszi napon kertünk termetes diófája alatt. Na, sebaj, ilyesmi előfordul, jut és marad nekünk is elég, nézzük csak, hol vannak a szebb darabok…
Hát sehol. Pár perc múlva csalódottan, lefelé görbülő szájjal kellett megállapítanunk, hogy itt valami nagy disznóság történt: a diófáról csupa olyan termés hullott le, amelyikkel valami baj történt. A héjakon lukak, belül pedig furcsa penésznyomok, nyálkásodás, illetve a nagy semmi. És nem csak az első meg a második, a harmadik és a negyedik, hanem még a hetedik darab is csak üresen tátongott előttünk a törést követően. Tízből, talán, ha kettő volt olyan, amilyennek lennie kellett. Nagyon kevés olyan dióbelet találtunk, amely fogyasztásra alkalmasnak bizonyult volna.
De mi történhetett? Barátunk az internet, úgyhogy gyors kattintgatást követően kiderült, nem egyedi probléma a mienk.
Egy agresszív kártevő, a dióburok-fúrólégy minden gondunk okozója.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honapján a következő információkat találtuk: „2012 nyarán Magyarországon is igazolta a hatóság az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) jelenlétét. Az USA és Mexikó területéről származik, az 1980-as évek elején jelent meg először Európában.
Tápnövénye a dió (Juglans spp), melynek termésburkában károsít.(…) Terjedése leginkább természetes úton történik. Tápnövényének széleskörű előfordulása elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását. Terjedésének megakadályozásában fontos, hogy a lárva ne kerüljön a talajba. Ez megakadályozható a talaj fóliatakarásával, továbbá a lehullott zöld burokban lévő terméskezdemények és burokmaradványok égetéssel történő megsemmisítésével.”
„Na, szépen vagyunk. Akkor most már nem lesz többé diós pozsonyi kiflink sem?”
Gondoltuk, körülnézünk, mit mondanak a profik, a szakemberek, vagyis azok, akik hivatásszerűen évek vagy évtizedek óta foglalkoznak diótermesztéssel.
Földi Gyula őstermelővel a Budapest Csörsz utcai biopiacon beszélgettünk. Gyula bácsi feleségével, Ági nénivel 10 hektáron gazdálkodik a kelet-magyarországi Hajdúböszörményben. Zöldségeket, szántóföldi növényeket, gyümölcsöket termesztenek. 50 darab diófájuk van. 2019-ben találkoztak először a fúrólégy kártételével. Mivel vegyszereket nem használhatnak, ezért kizárólag a lehulló lombok és termések szelektív gűjtésével és annak elégetésével védekezhetnek a probléma ellen. Gazdaságukban elmondásuk szerint a termésnek körülbelül egyharmada károsododott eddig.
Vitovszki Tímea Északkelet-Magyarországon, a Nógrád megyei Palotáson az Áldott Föld Biogazdaságban ugyancsak az előbbiekhez hasonló módon tudja orvosolni a jelentkező problémát. Nála azonban már nagyobb mértékű a pusztítás. Úgy tapasztalta, az idén tízből nyolc diója bánja a fúrólégy tevékenységét.
Horváth János Koppány mezőgazdasági vállalkozót a Pancs Gasztroplaccon kérdeztük a témáról. Közép-Magyarországon a bicskei ültetvényén először 2018-ban találkozott a fúróléggyel.
A gazdálkodó milliós veszteségről tudott beszámolni. 170 fáján 2019-ben a dió 95 százaléka fertőzött volt, ami azt jelenti, hogy húsz darabból csupán egy olyan, ami fogyasztásra alkalmas!
Saját földjein talajfertőtlenítéssel és folyamatos permetezéssel próbálta megmenteni a termést, de úgy érzi, jelenleg a kártevő áll nyerésre. 2019-ben tizenkét alkalommal permetezett, de az általa bérelt területken, ahol biodinamikus gazdálkodást folytat, sajnos nem tud olyan módszert alkalmazni, ami igazán hatékony lenne az említett kártevővel szemben.
Márk Attiláné a nyugat-magyarországi Fertőhomokon nemcsak termeszti, hanem feldolgozza a diót. A zölddió lekvár és befőtt régi, közkedvelt terméke, de újabban már zölddió-kolbászt is készít kétféle sajt és tojás hozzáadásával. Családi gazdaságukban először négy évvel ezelőtt találkoztak a fúróléggyel, amely miatt ma már tíz dióból nyolc fertőzöttnek számít. Elmondása szerint a különféle szakszolgálatok sokat segítenek a védekezésben, de az igazi megoldás a nagyteljesítményű permetező berendezés használata lehetne, ami azonban a magas ára miatt elérhetetlen a számukra.
Ennyi információ birtokában megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, hogy megtudjuk, mekkora a baj, mire lehet számítani a következő években. Kérdéseinkre a következő válaszok érkeztek.
„A kártevő 2011. évi első megtalálását követően 2017-ig nagyjából a Duna vonaláig terjedt keleti irányba.
2017-ben tovább terjedt Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyékben, és megjelent Nógrádban. 2018-ben megjelent Baranya (Mohács) és Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 2019-ben megjelent Heves megyében (Hatvan). Tehát a kártevő már megközelítette az ország keleti határát.”
A hivatalban elárulták, hogy azokban a megyékben, ahol már több éve jelen van a faj, ott elérte azt az egyedsűrűséget, ami már gazdasági mértékű kártételt képes okozni. Ugyanakkor különbség van a házi kertekben található diófák, illetve az üzemi dióültetvények fertőzöttsége között. Ez utóbbi területeken a megfelelő időben elvégzett növényvédelmi kezelések miatt általában kisebb a kártevő egyedsűrűsége.
Kérdésünkre, hogy mekkora kártételekről van a hatóságnak tudomása? Van-e olyan diótermelő, aki emiatt felhagyott a tevékenységével, azt a választ kaptuk, hogy „pontos felméréseket a növényvédelmi szervezet nem végez. A lakossági bejelentések viszont megerősítik azt, hogy a házi kertekben, szórvány gyümölcsösökben, ahol nincs meg a technikai háttér (megfelelő permetező gép) a magas diófák permetezésére, ott jelentős az okozott kár.”
A Nébih indormációja szerint kereskedelmi forgalomban kaphatók a dióburok-fúrólégy rajzásának a megfigyelésére, valamint a kártevő gyérítésére alkalmas sárga színű ragacsos csapdák. Ezeket már július elején a lombkorona felső részébe célszerű kihelyezni. A lehullott, károsított diókat folyamatosan össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni. Nem szabad a terméseket a diófák alatt, vagy a kertben hagyni. A diófa talajának a fóliával történő takarásával (júliustól október végéig) megelőzhető a lárvák talajba kerülése.
„Rovarölő szeres permetezéssel a rajzó legyek és a fiatal lárvák gyéríthetők. Jelenleg a Calypso 480 SC, a Karate Zeon 5 CS és a Mospilan 20 SG rovarölő szerek felhasználása engedélyezett a kártevő ellen. Házi kertben álló nagyméretű, idős fák esetében nagyon nehéz a lombkoronát megfelelő mértékben bepermetezni.
Kiemelten fontos a felső koronarész megfelelő permetlé-borítottsága.
Ez egy hagyományos, kézi működtetésű háti permetezőgéppel nem is oldható meg.
Nem megfelelő permetlé-borítás esetén a védekezés hatásossága elmarad a várttól. Megfelelő teljesítményű, motoros permetezőgéppel célszerű a védekezést elvégezni. A XIV. Növényorvos napon elhangzott előadás alapján hazai kísérletekben bíztató eredményeket kaptak korszerű technológiával kijuttatott növényvédő szer és csalogatóanyag nyújtotta hatékonyság kapcsán.” – ismertette a hivatal.
Kíváncsiak voltunk, elérhető-e a teljes védettség? Nem kaptunk jó híreket: „Ez a házi kertekben és szórvány gyümölcsösökben, ahol feltétlenül számolni kell a környezetből folyamatosan betelepülő, berepülő legyekre, nagyon nehezen képzelhető el. Hiszen nem elegendő a saját diófáink alatt megakadályozni a bábok áttelelését. A kártétel mértéke viszont mérsékelhető az előzőekben felsorolt védekezési módok alkalmazásával.”
