Az amerikai állam biztosítja a világ mandula ellátásának csaknem négyötödét – feltéve, ha elindulhatnak a szállítmányok.

Manapság a mandulát folyamatosan veszélyek fenyegetik: a fák a méhek beporzásától függnek, így a termés kifejezetten érzékeny a méhpopulációkat érintő globális problémákra. Az ültetvények ráadásul elképesztően vízigényesek, ezért az aszályos időszakok is sokat ártanak a mandulának.

A világjárványt követő változások ugyanis megtépázták a korábbi szállítási láncot is, így a termelőknek pillanatnyilag az okozza a legnagyobb fejtörést, hogy hogyan exportálják a már megtermett és szállítható árut.

Kalifornia állam biztosítja a világ mandulakészletének mintegy 80 százalékát, és ennek a mennyiségnek a 70 százalékát exportra szánják a farmerek, írja a San Francisco Chronicle.

Az exporthoz viszont konténerek kellenek, ami jelenleg hatalmas hiánycikk.

Az igény elérte azt a pontot, hogy az ázsiai piacokról, egyéb árukkal érkező konténereket inkább üresen visszahívják, ahelyett, hogy a kipakolt tárolókat inkább északra, Oakland kikötőjébe – a mandulák elsőszámú kiviteli állomására – szállítanák, hogy majd mandulával megrakodva hagyják el az Egyesült Államokat.

„Tudják, hogy az elmúlt pár hónapban mi volt az USA elsőszámú exportcikke? Hát a levegő”

– nyilatkozta csípősen a fent említett lapnak egy harmadik generációs mandulatermelő, Scott Phippen áprilisban.

A probléma pedig azóta nem megoldódni, inkább állandósulni látszik, így július elején a Los Angeles Times már arról számolt be, hogy idén az amerikai mandulaexport -13 százaléknál jár, ami azt jelenti, hogy közel 590 ezer tonna megtermelt mandulát nem sikerült kivinni Kaliforniából.

Az állam mandulakészletét nyilvántartó adatok szerint – a tavalyi év hasonló időszakával összevetve – ebben az évben a le nem kötött készletarány 52 százalékkal magasabb, ez pedig nagyjából 300 ezer tonna termést jelent.

Ezek a számok az egész állam számára lesújtóak, hiszen a mandula tavaly is Kalifornia legfőbb mezőgazdasági exportcikke volt, melynek értékét a szakértők nagyjából 4,7 milliárd dollárra becsülték.

Ami jó hír, hogy a mandula nem igazán romlékony termés: megfelelően tárolva több mint két évig nem veszít a minőségéből, viszont a termelők azt hangsúlyozzák, hogy nem csak az exportálási nehézségek nehezítik meg az életüket, hanem más, gazdasági fenyegetésekkel is harcolniuk kell. Rámutattak: az infláció és a szárazság miatt

„Jelen pillanatban éppen egy cash-flow és szállítmányozási krízisbe robogunk” – magyarázta a helyzet komolyságát a Times-nak a Kaliforniai Mandula Szövetség vezérigazgatója, Aubrey Bettencourt. „Az ágazat, csak a szeptembertől februárig terjedő időszakban, mintegy 2 milliárd dollár veszteséget könyvelt el. Ez pedig elképesztően sok pénz, ami most nem jut el a közösségünkhöz.”

Az exporthiány természetesen csak olaj a tűzre.
„A világ most kórusban kérdezi tőlünk: mikor jön már meg a várva várt mandulánk?”

– magyarázza Phippen; de a választ egyelőre senki sem tudja biztosan.