Hírek

Orbán Szilvia

2020. október 30.

Október 28-án, százéves korában elhunyt a „kínai-amerikai ételek anyjának” tartott Cecilia Chiang (Csiang). James Beard és Julia Child is tanult nála.

Az amerikai kulináris világban úttörő szerepet betöltő séf az azóta ikonikussá vált The Mandarin nevű étteremmel robbant be, San Franciscóban.

Generációkat inspirált

A díjnyertes séf-étteremtulajdonos az öböl térség gasztronómiájának egyik legnagyobb óriása volt, akit gyakran illettek a „kínai konyha anyja” titulussal Amerikában. Számtalan fogást – ami ma már az USA-ban teljesen elfogadott és mindennapi ételnek számít – Chiang és étterme ismertetett meg az amerikaiakkal, ilyen például a kung pao csirke vagy a tealevélen füstölt kacsa.

Sok jelenleg tevékenykedő konyhafőnök tekint úgy Cecilia Chiang munkásságára, mint ami megmutatta az amerikaiaknak, hogy az igazi kínai ételek, és az, amit ők kínai ételnek gondolnak, nagyon is különbözhetnek egymástól. Lucas Sin, a New York-i Junzi Kitchen séfje szerint például az ő étterme nem is létezne, ha nincs Chiang.

Kalandos életút

Az idős ikon halálának pontos oka a San Francisco Chronicle (SFC) híre szerint eddig ismeretlen. 1920-ban, egy tizenkét gyermekes családba született, egy Sanghaj melletti városban, majd 22 éves koráig Pekingben élt.

„Diák voltam a II. világháború idején” – mesélte korábban egy interjúban. „A megszállt Kínából menekülni akartam, ezért közel fél éven át vándoroltam gyalogosan az egyik húgommal; városról városra, tartományról tartományra. Észrevettem, hogy az egyes vidékek ételei mennyire különbözőek. Északon az emberek például jóval több búzát, kölest esznek, mint rizst. Sanghajban imádják a keverve pirított ételeket, amelyekhez sok sertéshúst, káposztát használnak.”

1949-ben újra útra kelt, ezúttal a kommunisták elől menekült férjével és kislányával, Tokióba. Japánban tíz évet töltött, majd 1959-ben meglátogatta egyik nővérét San Franciscóban.

Eredetileg nem tervezett hosszabb utat, de aztán másképp alakult.

Amikor két évvel később, 1961-ben megnyitotta a The Mandarint, az Egyesült Államok kínai lakossága még nagyrészt kantoni volt, és ez nagyban befolyásolta azt, mit gondoltak az amerikaiak a kínai konyháról.

„Ebben a korszakban Chiang hatása hatalmas paradigmaváltásnak számított” – magyarázza az Amerikai Étel- és Italmúzeum igazgatója, Peter Kim. „Cecilia Chiang egy teljesen új, észak-kínai ízpalettával ismertette meg az amerikaiakat, amelyek főként Szecsuán és Hunan konyháját jellemzik.”

Fáradhatatlan volt

Chiang – akitől olyan nagyságok is tanultak, mint James Beard vagy Julia Child – egészen az utóbbi időkig aktív maradt, tavaly még így nyilatkozott:

„Még mindig tevékenykedek, szeretek dolgozni. Elfoglal és fiatalon tart.”


Cecilia fia, Philip később mega-étteremláncot alapított, ez a híres P.F. Chang’s. Unokáját, Sienát, szintén a tanítványának tekintette. Cecilia Chiang 2013-ban kapta meg a James Beard Alapítvány Életműdíját.

„Egyszerűen azzal, hogy nem fehérbőrű, női emigránsként ekkora sikereket ért el, óriási inspirációként szolgál mindazoknak, akik úgy érzik, hogy bármilyen okból egy háttérbe szorított közösséghez tartoznak, mégis elismerésre vágynak az ágazatban” – fogalmazott Siena Chiang.

Bár az SFC szerint Chiang hivatalos iratain az 1922. szeptember 18. szerepel születési dátumként, az általa többször megerősített születési év 1920. volt, így a séflegenda idén ősszel ünnepelhette 100. születésnapját.