2015. január 28-án fél 10-kor veszi a kezébe a kést Molnár Gábor, a Bocuse d’Or szakácsverseny lyoni döntőse. Két nap alatt dől el, hogy a világ 24 országának legjobb szakácsai közül ki készíti el a legfinomabb és leglátványosabb hal, illetve hústálat, és ki viszi el a gasztronómia Oscar-díját, az Arany Bocuse szobrocskát.

A Bocuse d'Or verseny

Ki gondolta volna, hogy a világhírű szakácsverseny ötlete egy liftben született, ahol Paul Bocuse szóba elegyedett a lyoni vásárközpont igazgatójával. A híres séf régi álma volt egy olyan szakácsverseny, amely nemcsak a szakmának szól, hanem a közönségnek. Ahol a fiatal szakácsok erre kialakított bokszokban készítik a versenytálakat, hozzáértő nemzetközi zsűri értékel és a lelátókon ínyencek izgulhatnak kedvenc szakácsaikért. Ahol a séfeké a főszerep.

Így is lett. 1987-ben, a kétévente megrendezésre kerülő SIRHA gasztronómiai kiállításon lezajlott az első Bocuse d'Or verseny, amely mára a gasztronómia világának legfontosabb eseménye lett. Jelentőségét az is mutatja, hogy Svédországban maga a királynő támogatta a versenyt, Magyarországon pedig a kormány karolta fel a nemzeti csapatot. A szakácsok körében akkora a presztizse, hogy többen éveket szánnak az életükből arra, hogy nyerjenek. Erre jó példa a dán Rasmus Kofoed, aki nyolc éven keresztül versenyzett, amíg elhozta az Arany Bocuse-t (mindemelett Széll Tamás felkészítését is segítette.). Az első három helyezett azonnal a világ élvonalába kerül, mint Patrik Jaros, aki legutóbb azt nyilatkozta, hogy 1995-ös harmadik helyezése után szakmailag teljes fordulatot vett az élete.

Gondolt-e arra Paul Bocuse az 1970-es években, amikor elindította a nouvelle cuisine (új francia konyha) mozgalmát, hogy nemcsak a gasztronómiát, hanem a szakácsversenyeket is forradalmasítani fogja? Lyon oroszlánja (az angol szójátékban "Lion of Lyon") 2013-ban még ott volt Lyonban. Amikor 87 évesen frissen keményített, makulátlan séfsüvegben, nyakában a szakma legjobb kézművesének járó kitüntetés kék-fehér-piros medáljával belépett a világverseny döntőjének helyszínére, szinte felrobbant a terem. Világhírű séfek, diplomaták, újságírók vették körül. Szerepét ma már fia, Jérome vette át, ő lett a Bocuse d'Or nagykövete.

Döntő Lyonban

A jövő januári lyoni döntőn 24 ország versenyzője vesz részt. Európából 12-en jutottak tovább a stockholmi európai döntőből, a 20 résztvevőből Molnár Gábor a kilencedik helyet szerezte meg Várvízi Péter coach és Pohner Ádám comis (a segéd) közreműködésével.

A versenyző csapatok elnökei alkotják a bíráló bizottságot, a zsűri egyik fele hal, a másik húsételeket pontoz. A versenyen két tálat kell bemutatni 5 óra 35 perc alatt. A 2015-ös verseny húsételét gyöngytyúkból kell készíteni. Minden versenyző két tyúkot kap belsőségekkel, ehhez három tetszés szerinti köretet és tetszőleges mártásokat kell készíteni. A húsételt nagy tálcán és tányéron is be kell mutatni. Nem ehető dekorációs elemet keveset szabad használni és arra is vigyázni kel, hogy minél kevesebb nyersanyag menjen kárba, az ellenőrök a kukákat és a munkaterepet is ellenőrzik a verseny során.

Míg korábban a Bocuse d'Or versenyeken a francia konyha hagyományainak követését tartották fontosnak, addig néhány év óta a nemzeti sajátosságok, az egyéni kreativitás játszik fontos szerepet. A húsétel esetében kifejezetten elvárják, hogy az ízek, fűszerek, a tálalás, a dekorációs elemek az adott ország hagyományait, kulturális örökségét is tükrözzék. Míg Széll Tamás a 2013-ban a Rubik-kocka motívumát használta az ír marha fogáshoz, addig Molnár Gábor egy másik magyar találmányt, a Gömböcöt használja jelképként. A gömböc, amely nemcsak matematikai felfedezés kapcsán magyar, hanem utal a magyar népmesére, egy ételre, amely a disznó töltött gyomrából készült.

A versenyt megelőző estén a rendezvényt támogató METRO felállít egy piacot, ahol a versenyzők a halételekhez bevásárolhatják az alapanyagokat. A halételt 2013 óta csak tányéron kell szervírozni, de van egy új szabály is, miszerint az alapanyagot csak november végén hozzák nyilvánosságra, vagyis addig ki-ki tetszés szerinti hallal kísérletezik. A halas tányérnál csak egy köretet kell készíteni és lesz egy kötelező zöldség, amely csak a verseny előtti nap fog kiderülni.

A magyar csapatot Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke vezeti, aki Széll Tamás versenyzése alatt a coach szerepét töltötte be. Molnár Gábor, a müncheni egy Michelin-csillagos Excelsior Hotel éttermének sous chefje Stockholmban Tavasz a farmon című tányérjával jutott a szerencsés 12 európai versenyző közé. Segítője, Pohner Ádám egyetemista, aki Európa több Michelin-csillagos éttermében dolgozott már. Molnár Gábor mellett a coach szerepét Lyonban Vomberg Frigyes tölti be.

A magyar csapat felkészítését kezdetektől fogva támogatja a METRO, amely többek között az alapanyagok folyamatos biztosítását, beszerzését vállalta. A METRO mind hazai, mind nemzetközi szinten a Bocuse D1Or kiemelt szakmai partnere.

És, hogy mik a remények? A Bocuse d'Or szakácsverseny döntőjét eddig hétszer franciák, hatszor északiak (norvégok, dánok, svédek) nyerték meg. Rajtuk kívül más nemzet színeiben csak a luxemburgi Léa Linster tudott győzni, de hát ő is francia. Nagy meglepetésre olyan gasztronómiai nagyhatalmak mint Spanyolország vagy Olaszország idén ki sem jutottak a versenyre (A spanyolok 2015-ben szabad kártyával vehetnek részt a döntőben). Úgyhogy már a döntőn való részvétel is nagy eredmény.

Budapest, Bocuse d'Or 2016

Stockholmban magyar szempontból másik jelentős eredmény is született. Budapest nyerte el a 2016-os Bocuse d'Or európai döntő rendezésének jogát. Ez olyan, mintha mi rendeznénk a futball Európa-bajnokságot. Nagy lehetőség az ország számára, hogy bemutassa, nemcsak a gulyás és a pörkölt országa vagyunk, gasztronómiai kultúránk nagyot fejlődött az elmúlt évtizedekben. Gondoljunk csak az északi államokra vagy Spanyolországra, ahol a gasztroturizmus az állami bevételek jelentős részét kiteszi. Magyarország két év múlva nemzetközi figyelmet kap, világhírű séfek, szakújságírók, gasztroturisták ezrei jönnek, hogy megnézzék az ifjú szakácsokat, de közben magyar alapanyagokról beszélgetnek, magyar éttermekbe látogatnak és magyar bort kóstolnak.

Paul Bocuse elindított egy lavinát. A szakácsszakma reflektorfénybe került. Csak ne felejtsük el az anekdotát: amikor a fiatalok megkérdezték a híres séfet, hogy mitől lesznek sikeresek, azt válaszolta: Menjetek ki a konyhából és nézzetek szét a világban! Ugyanerre a kérdésre tavaly már azt válaszolta: Menjetek vissza a konyhába!