Ízvadászat » Alapanyagok

Léböjt

Léböjt

2016.07.07.  | Takács Hajnalka

Nyáron, akár a bikiniforma gyorsabb eléréséhez, sokan kezdenek ígéretes fogyással, méregtelenítéssel kecsegtető léböjtkúrákba. De vajon igényli-e a szervezetünk a pár napig, esetleg hétig tartó efféle aszketizmust, valóban jót teszünk-e a kampányszerű, szinte csak folyadékot tartalmazó diétával? Nézzük, mi az igazság!

Valóban igaz, hogy sok folyadékra van szükségünk, többre, mint amennyit átlagosan elfogyasztunk. A megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás az egészségmegőrzéshez éppen annyira elengedhetetlen, mint a rendszeres fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás. Étel nélkül akár hetekig is kibírjuk, ám folyadék nélkül napok alatt kiszáradhatunk, hiszen a víz legtöbb sejtünk alkotója, izmaink 75, agyunk 90, a csontok 22, a vér 83 százaléka.

A felnőtt nők átlagos folyadékszükséglete 2 liter, a felnőtt férfiaké 2,5 liter naponta. Ezt a mennyiséget olyan tényezők befolyásolhatják, pontosabban növelhetik, mint például az aktív sporttevékenység, a szauna, a sírás vagy a betegség. A folyadéknak számos fontos funkciója van a szervezetben, de érdemes megfontolni a kérdést: valóban szükséges a napi ideális mennyiségen túl történő pótlás, különösen, ha az a szilárd táplálék rovására megy?

Már kétszázalékos folyadékvesztés esetén is megjelennek a fizikai és szellemi teljesítőképességet érintő tünetek (fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése, szomjúság), így nem meglepő, hogy magas folyadéktartalmú kúrák során – ezeket a hatásokat tekintve – jobban érezhetjük magunkat. Ez azonban csak egy ideig tart, és főleg azoknál fejt ki közérzeti javulást, akik a kevés folyadékbevitel miatt gyakran panaszkodtak az említett tünetekre. A böjt fajtájától és tartamától függően viszont megjelenhetnek a táplálékmegvonásból adódó tünetek. Ezek a szédüléstől kezdve az ájuláson át az emésztés felborulásáig széles skálán váltakozhatnak.

Méregtelenítés céljából ne folytassunk léböjtkúrát! Ezt a funkciót természetes védekező rendszerünk elvégzi (pl. a máj). A szervezetünket védve annyit tehetünk, hogy a mértékletességet szem előtt tartva figyelünk annak igényeire, és nem tesszük ki olyan megpróbáltatásoknak, mint a szélsőséges diéták. A mérleg mindkét nyelvének túlsúlya problémához vezet. A „túl sok” például elhízáshoz (túlzott tápanyagbevitel), haspuffadáshoz (túl sok xilit, túl sok gyümölcscukor) vezethet, a „túl kevés” pedig hiányállapotok kialakulásához (kiszáradás).

Ami a léböjtről pozitívumként elmondható, hogy a kúra alatt csökken a testsúly és a testzsírtömeg, ám negatív hatásai között kiemelendő – a már említetteken túl – az éhezés, a jojóeffektus, valamint olyan anyagok keletkezése, amelyek megterhelik a vesét. Az ilyen kúrák inzulinos cukorbetegek, illetve vesebetegek esetében kiemelten veszélyesek és károsak.

A folyadék szerepe egészségünk szempontjából vitathatatlan, ám ne csak igyunk, együnk is! Az ivás és az evés egyensúlyát megteremteni valóban odafigyelést igénylő feladat, hiszent az agyunkban a szomjúság és az éhség központja egy helyen van. Gyakori hiba, hogy akkor is ételért nyúlunk, amikor egy pohár vízhez kellene, ez pedig a túlzott táplálékfelvétel miatt elhízáshoz vezet. Ennek elkerülésére tudatos szokásokat kell kialakítanunk. Ez lehet folyadékfogyasztásra figyelmeztető mobilapplikáció, ülőmunkánál az, hogy a vizesflakont az íróasztalunkra tesszük, de köthetjük az ivást a munka megszakításához is, például ha felállunk a székből, hogy átmozgassuk gerincünket, mindig fogyasszunk egy pohár vizet is.

A folyadék pótlásának legideálisabb forrása a víz. Energiamentes, könnyen hozzáférhető, így fogyasztásával hatékonyan pótolhatjuk a kívánt mennyiséget, de kiegészíthetjük gyümölcsökkel, tejtermékekkel kombinált italokkal, melyek folyadéktartalmuknál fogva ugyanúgy pótolhatják a szükségletet. Energiatartalmukat azért vegyük figyelembe, hiszen egy pohár folyékony frissítő magasabb kalóriatartalommal is bírhat, mint egy tál étel. Például 3 dl banánturmix 250 kcal, egy tál zöldségsaláta uborkából, paradicsomból és retekből 50 kcal, és ebből akár 1 dl folyadékhoz is juthatunk, hiszen a zöldségek 85-95 százaléka víz (a paradicsomé 94, az uborkáé és a salátáé 96 százalék).

Az olyan élvezeti szerek fogyasztása, mint a kávé vagy az alkohol, vízelvonó hatású. Naponta két-három presszókávé mennyisége nem okoz gondot (ha az orvos máshogy nem rendelkezik), sőt egyes kutatások szerint még jótékony hatású is. Az égetett szeszek fogyasztása sosem fogja a táplálkozási ajánlások részét képezni, de egy-két dl száraz bor vagy abból készült frissítő beilleszthető a tudatos életmódot követők nyári estéibe, figyelve arra, hogy ez étkezéshez kötődjön. De nemcsak az italokból, az ételekből származó folyadékmennyiség is hozzájárul a napi szükséglet fedezéséhez. Ilyenek a joghurt, a kefir, a levesek, a főzelékek, de olyan egyéb szilárd élelmiszerek is tartalmaznak vizet, mint a kemény sajt (40 százalék víz) vagy a vaj (10 százaléka víz). A főétkezésre fogyasztott raguk, mártások vagy a desszertként készített pudingok is hozzájárulnak hidratáltságunkhoz.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ.

Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább