Ízvadászat » Magyar ízek

Padlizsánkrém nélkül nem múlhat el a nyár

Padlizsánkrém nélkül nem múlhat el a nyár

2017.08.13.  | Zirig Árpád

Számos nagyszerű étel van, de a padlizsánkrém a nyár tipikus, imádnivaló ízei közé tartozik. Amikor már ilyen olcsón adják az alapanyagot, érdemes tüzet rakni és elkészíteni annyit, hogy a fagyasztóba is jusson belőle.

Kicsit a lecsóhoz meg a rántottához hasonlít abban, hogy

mindenkinek nagyon sarkos véleménye van arról, hogyan készül.

Van a sózogatós-szeletelős tábor, közismert a fakéses szekta, akik nem mernek hozzányúlni még a rozsdamentes pengével se, rettegve attól, hogy megkeseredik. Mások csak a sütőben állnak neki, hogy a füst ne legyen rákkeltő – ennek ellenére a padlizsánkrém az, amit nem kell túlgörcsölni, a metódusok megférnek egymás mellett. Ez egy a sok közül.

Oké, Kőbánya alsón a negyediken nehéz tüzet rakni, de ez az étel jó indok a kimozdulásra.

Menjünk ki a vízpartra, pancsoljunk, lobbantsuk a lángot, a parázson meg süssünk le pár kilót padlizsánt

– feldolgozni ráérünk otthon is.

Ha lehet, próbáljunk meg egyforma méretűeket venni, azok nagyjából egyszerre is készülnek majd el. A dolgunk mindössze annyi, hogy

megszurkodjuk itt-ott villával és feltesszük a parázs fölé.

Ha ez kimarad, az se ok a pánikra, a pára utat talál, megrepeszti a héjat, akkor sem történik katasztrófa.

Nem lehet percet mondani, mikor kész, amikor puha, és a héja már szinte nézésre leesik róla, akkor jó lesz. Mivel forró, ételcsipesszel vagy húslapáttal áttesszük egy edénybe, és hagyjuk hűlni. Ha még vizet enged maga alá, öntsük le, arra nincs szükség.

A héjat úgy kell eltávolítani, hogy

a kis, elszenesedett darabok ne maradjanak a húsán, mert azok tényleg képesek megkeseríteni a krémet.

Alaposan lecsipedjük, majd jöhet a pépesítés. A leggyorsabb botmixerrel, de szerintem túl homogén lesz tőle, elveszti a klasszikus, rusztikus állagát, mifelénk krumplinyomó a célszerszám.

Ha szeretnénk eltenni későbbre, ez az állapot a megfelelő:

zacskózzuk be a felesleget és tegyük a mélyhűtőbe.

Amit megennénk, azt készítsük elő – már nagyon várja a majonézt! Ne rontsuk el boltival, egyszer egy évben mindenki keverhet magának igazit: megérdemeljük.

Empirikus bizonyítékom nincs rá, de

az erdélyi sógorom módszere szerint a majonézbe egy főtt és egy nyers tojás sárga kell, akkor lesz igazán krémes, csomómentes.

Az ő családi hagyománya valahogy hozzánk is átszivárgott – nem kötelező érvényű trükk, de egy próbát talán másnak is megér.

Apró dózisokban hozzáadjuk az olajat, készre keverjük.

A végén sót, fehérborsot és kevés citromlevet adunk hozzá

– pár csepp balzsamecet is megfelelő, a lényeg, hogy ne az ízetlen háztartási verziót csöpögtessük bele.

Mi fokhagymásan szeretjük, ebbe is került vagy öt kövér gerezd.

A padlizsánt összekeverjük a majonézzel, ha kell, még sózzuk.

Amint kész, magunk mögé nézünk: feltehetőleg ott sorakozik az egész család, hogy végre egyenek – nincs ebben semmi meglepő, hisz egyszerű étel, de az íze függőséget okoz.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ.

Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább