Imádom a tonikot, éppen ezért elfogult is vagyok: gyűlölőm a túl cukrozott, kevéssé fanyar ipari szutykokat, de ugyanúgy haragszom a kellő mennyiségű kininnel meglökött, de elképesztően túlárazott, két decikért 7-800 forintot is elkérő verziókra.

Néhány éve eljutottam oda, hogy kininből, cukorból és citrusokból elkezdtem magamnak készíteni. A remek szörpjeiről híres Mayer ugyanerre jutott – amikor megjelentek saját változatukkal, örömmel próbáltam ki, és nem is tagadom, elégedett voltam vele.

Most még egy lépéssel közelebb kerültünk a gintonic nirvánához:

itt a Mayer Gin, amely remekül egészíti ki a megkedvelt fűszeres szörpjüket

– a céljuk az volt, hogy olyan ízprofilú gint alkossanak, amely passzol a már meglevő tonikjukhoz.

A kevésbé klasszikus utat választották. Nem a london dry kötött stílusa felé mozdultak, hanem a Gonggal való útkeresés során egy laza, kicsit csajos, a málna és a hibiszkusz miatt könnyed ízvilágú italt dobtak a piacra.
A tonikszörp 1:9 keverési arányú – a legegyszerűbb hideg szódával előre bekeverni egy litert, majd azt önteni a ginre. Ugyan erről a koktélról elsősorban a nyár jut eszünkbe, de liofilizált málnával, naranccsal és fűszerekkel jól csúszik a bekuckózós őszi estéken is.