Nemrég jelent meg egy kutatás, amely szerint a magyar lakosságot továbbra is az eszpresszó-fogyasztás jellemzi, de a fiatalabb vendégek már nyitottabbak a kávéspecialitásokra is. A Nespresso reprezentatív, HORECA kávéfogyasztási felméréséből kiderült a..
Nemrég jelent meg egy kutatás, amely szerint a magyar lakosságot továbbra is az eszpresszó-fogyasztás jellemzi, de a fiatalabb vendégek már nyitottabbak a kávéspecialitásokra is. A Nespresso reprezentatív, HORECA kávéfogyasztási felméréséből kiderült az is, hogy a magyarok komoly kávéfogyasztóknak számítanak, hiszen a megkérdezettek több mint háromnegyede iszik kávét. A kutatás továbbá fényt derített rá, hogy a magyar lakosság kevesebb mint fele (46%) szokott étterembe járni, többségük (93%-uk) havonta vagy még ritkábban. Plusz érdekesség, hogy a gyakran étterembe járók 80 százaléka szokott kávét is fogyasztani a vendéglátóegységekben. A hazai gasztrokultúra egyik legismertebb alakját, Sárközi Ákos Michelin-csillagos séfet (Borkonyha) kérdeztük tapasztalatairól és Magyarország étterem- és kávékultúrájának helyzetéről.
A Nespresso legfrissebb kutatása szerint a magyar kávéfogyasztók 60%-a legjellemzőbben eszpresszót, 14% cappuccinót, 13% pedig hosszú kávét iszik, amikor étterembe vagy szállodai vendéglátóhelyre látogat. Ön mit tapasztal, a fine dining éttermeket kedvelő vendégek is többségben feketét választanak, ha kávét rendelnek?
„Én úgy látom, külföldön kicsit más a helyzet, de itthon nagyon szeretik a mély ízvilágú, erőteljes kávéízt, azt a fajtát, amely szinte már égett. A kávézók igénye megmaradt az ilyen típusú kávékra, és nehéz lesz őket kizökkenteni ebből. Így viszont, ha az ember étterembe megy, elbizonytalanodik, hogy egyáltalán igyon-e kávét a vacsorája mellé, mert attól fél, hogy nem fog tudni aludni – hiszen csak az erős fekete van az emberek fejében – miközben egyébként a röviden főzött kávékban a koffeintartalom szinte minimális.”
És hogy látja, lehet itthon jó kávét kapni?
„Ez változó – egyelőre. Most leginkább Budapestre orientálódik a minőségi kávéfogyasztás, a legtöbb jó kávézó a fővárosban van. De már vidéken is elindult a fejlődés. Ahol jobb éttermek nyílnak, a szakmában elismert, minőségre összpontosító séfekkel, ott egyre gyakrabban sommelier-vel és baristával is találkozhatunk. Ha szállodákról van szó, itt-ott érezhető a törekvés arra, hogy rendszeresen megújítsák például az étlapot és szezonoknak megfelelően dolgozzanak. Ennek részeként arra is figyelmet fordítanak, hogy megfelelő legyen a kávé is, és emellett általánosságban a minőség. Szerintem kijelenthetjük, hogy ahol a kávé nem jó, ott az étel sem lesz az. Pedig ma már igazán nem nehéz megbízható minőségű kávét csinálni, köszönhetően például az automata kávégépeknek, amelyek kávékapszulákból egy gombnyomásra állandó kiváló minőségű kávét készítenek. Ez azt jelenti, hogy az adott hotelnak vagy étteremnek sincs feltétlenül szüksége szakképzett munkaerőre vagy különleges tárolási technikára a jó kávéhoz.”
És a vendégeknek van igénye a jó kávéra?
„Ez igazán vendégfüggő. Degusztációs menü rendelése esetében például sokkal többet találkozik a vendég a pincérrel. Meghallgatja az ételek bemutatását és ilyenkor sor kerülhet az ételsort követő kávé bemutatására is. Egyértelműen látszik, hogy aki jó ételre, jó minőségre vágyik, az nyitottabb, érdeklődőbb a minőségi kávéra is. És az is megállapítható, hogy nagyra értékelik a vendégek, ha elmondjuk nekik, mit lehet tudni az adott ételről – alapanyagairól, elkészítéséről, tálalásáról - és lelkesebbek, ha sztorit fűzünk az adott fogás köré. Megértik például, hogy miért jobb a „boldog”, szabadtartásos, gyümölcsöket, fákat, bizonyos fa zuzmóit evő csirke íze a ketreces, nagyüzemi társáénál. Hiszem, hogy hosszabb távon edukálhatók a vendégek. A hazai „gasztroképzés” pedig a Magyarországon található top 50 étterem feladata. Nekünk kell átalakítanunk az ételekről kialakult gondolkodásmódot, kinyitnunk a gasztrovilágot a vendégek számára, hogy ne csak a megszokott 15-20, maximum 30 féle ételt és alapanyagot egyék. Márpedig, aki az ételre nyitott, az arra is figyel, hogy új borokat, teákat, kávékat próbáljon ki a fogások mellé.”
Ön szokott kávézni?
„Igen, nagyon is. Sok, sőt, inkább azt mondom, már-már túl sok kávét iszom. Különböző rituálékat kötök a kávékhoz, és így adódik össze a napi több adag. Otthon miután felkeltem rögtön iszom kettőt. Aztán bejövök az étterembe, iszom a lányokkal, iszom a fiúkkal egy-két tejeskávét. Majd csatlakozik valaki hozzánk, és elhív, hogy menjünk kávézni, vagy csak a Borkonyhában üljünk le és igyunk egyet. Felhörpintek egy újabb kávét a fotóssal, a kollégákkal, satöbbi, délután pedig már „presszózni” szoktam. Ha belegondolok (mosolyog) ma eddig megittam összesen hat kávét!” (Hétköznap reggeli beszélgetésünk alatt, nagyjából 9:15-kor mondta ezt! – a szerk.)
