Hogyan lett a lesajnált zsírsertésből világsztár? Mi lehet a siker titka? Kezdjük az elejéről. Történt, hogy 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem birtokán, ahol 10 anyakocát és 2 kant kapott ajándékba a szerbek Sumadia sertésfajt..
Hogyan lett a lesajnált zsírsertésből világsztár?
Mi lehet a siker titka? Kezdjük az elejéről. Történt, hogy 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem birtokán, ahol 10 anyakocát és 2 kant kapott ajándékba a szerbek Sumadia sertésfajtájából. A nádor saját kisjenői birtokán keresztezte őket a szalontai és bakonyi állományából származó sertésekkel, amelyből új sertésfajta született: a mangalica. Ettől kezdve a magyar vidék kedvenc – és egyes időszakokban kizárólagos – sertése volt, fénykora az 1950-es évekig tartott. Ezután az állomány fokozatosan ritkult, helyét más sertésfajták vették át és az 1990-es évekre szinte a kipusztulás szélére került. Mindössze 200 tenyészállat volt fellelhető világszerte a mangalicából, amikor szó szerint az utolsó pillanatban sikerült megmenteni és újra szaporítani az állományt. A mangalica azóta elindult világhódító útjára, hiszen sonkáját a spanyol ibériai sonkához hasonlítják, az ázsiai konyha legkedveltebb ételei közt is felfedezhető és világhírű éttermek étlapján szerepel. Vajon miért?
Szaft, íz, harmónia
A mangalicát sokáig csupán zsírsertésnek tekintették, mivel ez a sertésfajta háromszor több ideig él, mint egy normál egyed, és ez idő alatt bőre alatt nagyon magas zsírtartalmú szalonnát növeszt. Na de milyen szalonnát? A mangalicasertés életmódja és természetes táplálkozása miatt nagyüzemi mennyiségben nem tenyészthető, így húsának különleges zamata van.
A nagyobb zsírtartalom finom eloszlással párosul, húsa lédús, ezért nem csak szalonnája különleges, de ízletes pecsenyék, steak jellegű sültek alapanyagaként is kiváló.
Mi több! Zsíros húsa a sonkakészítés szempontjából is tökéletes, mivel jóval hosszabb ideig lehet érlelni, szárítani, mint más sertésféléket: ekkor a bőre alatti szalonnazsír lágyan beivódik húsába, így az nem szárad ki, szaftos és zamatos marad.
Jó tudni, hogy a mangalicából készített sertészsír nagyon lágy, több telítetlen zsírsavat tartalmaz, ezért alacsonyabb hőmérsékleten olvad, mint a többi sertés zsírja.
Félre a koleszterinparával!
Sokan amiatt mellőzik a sertéshúst az étrendjükből, mert az túlságosan zsíros és így magas a koleszterintartalma. Természetesen a mangalica magas zsírtartalmú húsa bőségesen tartalmaz koleszterint.
Ugyanakkor - mivel hosszabb szénláncok alkotják, - ezért nem tapad az érfalra és kiürül a szervezetből károkozás nélkül. A szakemberek szerint egyébként sem maga a hús a legnagyobb bűnös a koleszterin szempontjából: sokkal lényegesebb, hogy az elkészítés módja milyen. Azaz nem mindegy, hogy zsírban tocsogó sültet készítünk, vagy kevés olajon, esetleg párolva, vagy sütőzacskóban készítjük az ételt.
Érdekesség, hogy a mangalicahús nagyon gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban, antioxidánsokban és B-vitamin tartalma is jelentős. A vörös húsokra jellemző módon vasat és cinket is bőséggel tartalmaz, így mindenképpen helye van a kiegyensúlyozott, változatos étrendben.
Egyél jót! – A mangalicahús különleges
A mangalica napjainkban virágkorát éri: a grillpartyk kedvelt eledele, minden évben fesztivált rendeznek a tiszteletére és a külföldiek körében is hihetetlenül népszerű. Nem titkolt cél, hogy a húsféle még nagyobb hangsúllyal szerepeljen a családok étrendjében, ezért az Agrármarketing Centrum az Agrárminisztérium és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete támogatásával 2018. április 18-ig Egyél jót! – A mangalicahús különleges szlogennel folytat kampányt a göndör szőrű sertés népszerűsítéséért.
Az Afrikai Sertés Pestis fertőzésnek (ASP) nincs az emberi szervezetre ártalmas hatása. További részletek: https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/afrikai-sertespestis
