A koronavírus járvány gazdasági következményeivel kell szembenézniük a világ legjobb és legdrágább húsát adó kobei marhák tenyésztőinek is: a külföldi turisták távolmaradása és az éttermek bezárása miatt tetemes készletek maradtak a nyakukon. A japán kormány a segítségükre sietett és ennek a diákok legalább annyira örülnek, mint a gazdák.

Sokaktól ha megkérdeznék, mi volt a menzai kedvence, a válaszként megadott étel inkább a hozzá kapcsolódó kellemes emlékeknek, semmint kimagasló kulináris értékének köszönhetné a kiemelést. Minden tisztelet az egykori és mostani szakácsoknak, de a mai napig utánozhatatlan üzemi konyhai tejbegríz (szabadon behelyettesíthető egyéb fétisekkel) mégsem nevezhető gasztronómiai remeknek.

Látható a törekvés a közétkeztetésben is, hogy minőségi alapanyagokból egészséges ételek kerüljenek az asztalra, de van még teendő bőven. Nemcsak nálunk, anyagi vagy más okokból

a legtöbb országban a menzai étel ritkán nyeri el a gyerekek és a szülők tetszését.

Az interneten keringő képes beszámolók alapján azért vannak országok, ahol történelmileg kialakult étkezési kultúrájuk vagy tudatos egészségpolitikájuk jóvoltából ezen a területen jóval előrébb járnak: Japán rendre kivívja a netezők elismerését ízlésesen tálalt, sok zöldséget tartalmazó, kiegyensúlyozott menüivel. Az azonban még ott is ritkaságszámba megy, hogy a szokásos rizs mellé kobei wagyu jár.

Pedig ez történt Kobe város egyik általános iskolájában, ahogyan arról az Aszahi Sinbun című országos napilap beszámolt. A kisdiákok, akiknek evés közben csendben kell maradniuk a járvány terjedésének lassítása érdekében, a Kobe-gyu-dondont falatozva nehezen tudták magukban tartani elragadtatásukat.

A húsok non plus ultrája

Önmagában nem újdonság, hogy a szigetország lakói wagyut esznek, a szó ugyanis egyszerűen csak annyit jelent, hogy japán (wa) marhahús (gyu). A nemzetközi gasztronómiában azonban a kifejezés

a szájban szinte elolvadó, az izomrostok között egyenletesen elraktározott zsír miatt márványos mintázatú, különlegesen finom marhahús szinonimája.

A wagyu marha egy gyűjtőnév, több fajtát és földrajzi területet foglal magában, amelyek közül legismertebb a Kobe környékén tartott “japán fekete” szarvasmarha húsa, amelynek ára a kilónkénti 500 eurót is elérheti.

Az eredetvédelmi oltalom alá eső terméknek számos - igen szigorúan ellenőrzött - származási és minőségi kritériumnak kell megfelelnie, az állatok tartási körülményeiről pedig legendák keringenek. Ez utóbbiak valóságtartalma erősen megkérdőjelezhető: a sörrel itatott, komolyzenével szórakoztatott és naponta masszírozott wellnessező marhák képe erősen idealizált.

Az viszont nem mese, hogy a hamisítás elkerülése végett a minősített kobei wagyu exportját kilóra pontosan számon tartja a Hjogó tartományi hústermelők szövetkezete, visszakereshetővé téve minden egyes tételt.

A luxuspiac nyomora

A pandémia okozta leállás miatt a termelők nehéz helyzetbe kerültek, drámaian visszaesett az értékesítés, a raktár tele, a kassza viszont üresen maradt. A felhalmozódott készleteket a hústermelők a belföldi piacon próbálták értékesíteni, sokszor akár 20-40 százalékos árengedménnyel ösztönözve a vásárlókat.

A luxus termékek piacát különösen súlyosan érintik a járvány következményei: nemcsak a wagyu, hanem egyéb áruféleségek, például a Szent Jakab-kagyló vagy a lazac forgalma is drasztikusan csökkent - összességében minden olyan árucsoporté, amelynek fő felvevője az országba látogató külföldieket és a helyi fizetőképes lakosságot kiszolgáló éttermi szektor.

A japán kormány nem tétlenkedett: saját közbeszerzési erőforrásait mozgósította a helyi élelmiszer termelők túlélése érdekében. Egy 2020 áprilisában hozott intézkedés értelmében

központi forrásokból finanszírozzák a közétkeztetésben - elsősorban az általános és középiskolák konyháin - felhasznált hazai alapanyagok beszerzését.

A támogatás kezdetben csak a legsúlyosabban érintett marhahúsra és a Szent Jakab-kagylóra vonatkozott, de a szubvencionált hús- és halfélék köre folyamatosan bővül például helyi halakkal, szabadtartású csirkével. Az eredetileg 2020 végéig hatályos rendelkezést a nem múló egészségügyi válsághelyzet miatt a 2021-es évre is fenntartja a japán kormány.

Wagyu, fésűkagyló, kapirgálós csirke

A támogatásnak köszönhetően országszerte több ezer iskolai menzán jutnak normál esetben sokak számára megfizethetetlen, prémium minőségű élelmiszerhez a diákok.

- Csak a Kobe székhelyű Hjogó tartományban 1250 állami és magán oktatási intézmény kap wagyut, akár a legdrágább kobei minősítésűből.

- Hokkaidó szigetén mintegy 1600 kantinban lett gyakori fogás a fésűkagyló, amely mellé december óta a lazac, a tőkehal és más helyi halfajok is felsorakoztak.

- Aicsi prefektúrában hamarosan szabadtartású nagojai cochin csirke jelenik meg csaknem 1500 iskolai étterem étlapján.

Egy illetékes tartományi hivatalnok annak a reményének adott hangot, hogy

a kivételes gasztronómiai élmények hosszú távon felkeltik a tanulók érdeklődését a helyben megtermelt, kiváló minőségű alapanyagok iránt.

A szülők örömébe minden bizonnyal némi aggodalom is vegyül: mi lesz, ha a hirtelen gyakorló ínyenccé váló csemete ezután már otthon sem adja alább?