Cikkek

Szöveg és kép: Zirig Árpád

2022. július 16.

Ha nyár, akkor sör. Viszont, ha jó a sör, egy pillanatra akkor is nyár lesz az első kortytól, amikor kinn vihar van, hideg, esik a hó és zuhan az árfolyam. A Szent András sörfőzde pont egy ilyet palackozott: már attól kisüt a nap a fejemben, hogy felidézem az első kortyokat.

A múltkori kolbászos kenyérnek maszkírozott tétel ugyan egy vicc volt, de volt bennük annyi becsület, hogy a poént jól felépítették: nem úgy tettük le a poharat, hogy csak egy tesztkortynyi hiányzott belőle, hanem élveztük és kuncogva megittuk a sör ízébe belevarázsolt vidéki reggelit. A nyári szezonra megjelent Kappa.04, vagyis az almásrétes ízű változat viszont nem poén – alapból imádom a könnyű, friss söröket, így ez a Pastry Ale is betalált.

Oké, értem, hülyén hangzik az egész, de

a valóságban nagyon harmonikus, ahogy a maláta megadja a tésztás élményt, az alma a plusz aromát, a nagyon decensen adagolt vanília és fahéj meg pedig a nagymamai szeretetet.




Feleségemmel egymás szájától rángattuk el a poharat, hogy még, még, még, de harminchat fok volt kinn, egyszerűen jól esett mindkettőnknek minden korty – a Teszt András sorozatban, vagyis kísérleti jelleggel, kis szériában lefőzött 4,2 alkoholtartalmú sör nem része az alapszortimentnek, de nagyon remélem, hogy azzá válik. A jövő nyarat még ennél is melegebbre ígérik, szóval nekünk, így családilag, szükségünk lesz rá.

Az alföldi cseh

Az, hogy senki nem tud kisüzemi szinten rendes cseh jellegű világos sört főzni idehaza, az sajnos szomorú tény. Az okokat már firtatta kollégánk, a sörszakíró Vásárhelyi István. Van ugyan pár korrektebb tétel, de a magam részéről már elengedtem a kutakodást, sokkal egyszerűbb nagyüzemit, vagy import csehet venni, ha az ember a nyári melegben nem vágyik másra, mint egy aranyló lágerre, szép fehér habbal.

Békésszentandráson azonban egy kicsit helyrebillentették a mérleget: a szintén tesztfázisban létező, de bolti forgalomban is kapható Desítka, vagyis csehből visszafordítva „tízeske”

nagyjából az eddig legjobb hazai próbálkozás, s nagyjából az első, amire vakteszten is azt mondanám, hogy valahol a Mikulov és Luby közötti földrajzi területen készítették.



Ahogy a Gamma.10/b neve is mutatja, a 10 Balling-fokos klasszikus ivósörök családjába tartozik, vagyis már frissít, de még nem makkant meg bele két-három üvegnyi sem – a komló tisztességesen keserű, a maláta szép alapot ad. Vásárhelyi kolléga ugyan a lelkendezésemet el akarta akasztani azzal, hogy a müncheni maláta neki kicsit kilóg, de nekem nem volt zavaró. Ha így marad, akkor is innám, de mivel ez tesztfázis, akár még javíthatnak is rajta.

Túl közel a naphoz

A Ködfelhő nevű NEIPA viszont dobozban érkezett – jól láthatóan körvonalazódik a palackhiány a piacon, ez akár választ is adhat a nemzetközi gazdasági problémára. Mondjuk a kisüzemi főzdék 0,33-as üvegei jellemzően nem betétdíjasak, de ha így folytatódik a világ, remélem, még ez a környezettudatos helyzet is kialakulhat: én szívesen visszavinném a boltba, csak tíz plusz méter az üveggyűjtőhöz képest.

A dobozban levő hat százalékos sör jó: szép ködös, van teste, van kontúrja, a habja is peckesen, kamaszos hévvel áll a pohárban. Tetszenek a gyümölcsös aromái, rendben van a jól beállított kesernyésség – hibátlan nyári sör azoknak, akik nem a lágeres vonalon keresik a felüdülést.