Az energiaválság reformokra készteti az egyént. Állítólag a tésztafőzésen is megfoghatók a forintok.

Az energiaválság miatt pánikolóknak dobott mentőövet Giorgio Parisi olasz elméleti fizikus, a Sapienza Egyetem professzora, aki 2021-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A fent említett tudós amatőr szakács is.

Ha emlékeznek, nemrégiben ő adott tippet egy energiahatékonyabb tésztafőzési módszer alkalmazásához.  Akkor azt javasolta, hogy elég lenne csak addig bekapcsolva hagyni a tűzhelyet, amíg a víz felforr, majd miután a tésztát beletettük, szorosan zárjuk le az edényt, a lángot vagy a főzőlapot, ez esetben 2 perc alatt elkészül a tészta.

A módszer szerinte „legalább nyolc perc energiafogyasztást takarít meg” – és ezek a percek összeadódnak. Az olaszoknak azért is érdemes megfontolniuk ezt, mert egy átlagos olasz több mint 50 kiló tésztát eszik meg évente...

Az új főzési attitűdöt nem mindenhol fogadta vastaps. Michelin-csillagos olasz séfek szerint így csak egy fazék gumiszerű tésztát kapunk, egyébként meg maradjon mindenki a kaptafánál, a főzést bízzák a szakácsokra, a fizikusok meg kísérletezgessenek a laboratóriumokban.

A tésztafőzési elméleteknek a séfek gunyoros megjegyzései nem tudnak megálljt parancsolni. David Fairhurst, a Nottingham Trent Egyetem Tudományos és Technológiai Karának oktatója még tovább vitte Parisi ötleteit, és megállapította, hogy a szárított tészta főzésének legenergiahatékonyabb módja az, hogy a tésztát előzetesen két órán keresztül hideg vízben áztatjuk, ezután lefelezzük az ajánlott vízmennyiséget, és fedő alatt óvatosan megpároljuk a tésztát, ahelyett, hogy ész nélkül forralnánk.