Károly és Kamilla koronázása május 6-án esedékes. Ma még nem tudni, hogy lesz-e a ceremóniának kulináris öröksége, megmarad-e a nép emlékezetében bármiféle ikonikus étel e nap kapcsán? A találgatások helyett ezért most egy olyan ételre emlékezünk, amely II. Erzsébet koronázására készült és immár 70 éve fogyasztják az alattvalók.

A II. Erzsébet koronázási ünnepségén felszolgált egyik fogás a mai napig népszerű Angliában. A „koronázási csirkének” nevezett ételt gyakran készítik, de kapható csemegeboltokban, szendvicsbárokban, sőt, a szupermarketek szendvicsválasztéka is elképzelhetetlen „coronation chicken” nélkül.

Kiállta az idők próbáját

Ha a magyar főúri konyhából indulunk ki, mondjuk az Esterházy-rostélyosra vagy -tortára gondolunk, ezek tartalmas és viszonylag összetett ételek, amelyek elkészítésével el lehet tölteni néhány órát a tűzhely mellett. Ezekkel szemben a koronázási csirke népszerűségéhez minden bizonnyal hozzájárul, hogy gyorsan összedobható, hideg fogás, lényegében főtt csirkehús fűszeres, currys-majonézes szósszal elkeverve.

A koronázási csirkét a ceremónia utáni (1953 június 2.), főként a külföldi vendégeknek szervezett fogadáson szolgálták fel. A bankett menüjének prezentálásával Sir David Eccles munkaügyi miniszter a londoni Le Cordon Bleu főzőiskolát bízta meg. A csirke receptjét állítólag Constance Spry javasolta, aki virágkötőként az esemény helyszínének dekorációjában segédkezett, de emellett a főzőiskola egyik vezetője is volt. A fűszeres zöldborsós rizzsel tálalt, currys-majonézes hideg csirke, Poulet Reine Elizabeth néven került a mintegy 350 vendég elé.

Mint minden népszerűvé vált ételnek, a koronázási csirkének is számtalan változata alakult ki az eltelt évtizedek folyamán, így bizonyos szempontból olyan, mint a lecsó: hívei között nincs megegyezés, milyen az „igazi”: kell, avagy egyenesen tilos hozzá mazsolát, mandulaszeleteket tenni. Ugyanakkor a koronázás idején, 1953-ban, a háború utáni újjáépítés időszakában az élet a Brit-szigeteken sem volt fenékig majonéz, kevés friss ázsiai alapanyag érkezett az országba, így a ceremónián feltálalt eredeti a kortárs változatoknál sokkal egyszerűbb volt.

Régen és most

Az eredeti recept szerint a mártáshoz olívaolajon hagymát, paradicsompürét, bort pároltak babérlevéllel, curryporral és más fűszerekkel, majd majonézt, apróra vágott aszalt kajszit és tejszínt kevertek hozzá, végül a kihűlt mártásba belekeverték a kockákra vágott főtt csirkemellet.

A mai változatok ennél sokkal színesebbek. Gyakran tesznek hozzá pirított, szeletelt mandulát, de kerülhet bele szárzeller, korianderzöld, néhány csepp tabasco mártás is. Currypor helyett sokan currypasztát használnak, ami sokkal frissebb karaktert ad az ételnek, az aszalt kajszit pedig sokszor mazsolával helyettesítik, ami mindenképpen megváltoztatja a mártás karakterét.

A mai koronázási csirke szinte elképzelhetetlen mangócsatni nélkül, ami szintén az eredeti recepttől – bár nem feltétlenül hátrányára – eltérő végeredményt hoz. Tejszínt ma már nem szokás beletenni, vagy crème fraîche-sel helyettesítik, esetleg teljesen elhagyják.

Akár az eredeti, akár valamelyik kortárs recept szimpatikus, a mártás elkészítése 15 percnél nem tart tovább, így, ha maradt főtt csirkehús a levesből, hamar királyi fogást készíthetünk belőle.

Borítókép: Dan Marsh - Flickr: Prince Charles (Wikimedia Commons)