A “kék hal” egy Németországban népszerű elkészítési mód, ahol a savanykás fogásoknak gazdag hagyománya van. Elsősorban pisztrángot “kékítenek”, ami forellen blau néven található meg az étlapon, de gyakori és igen kedvelt még a pontyból, ponty filéből készített karpfen blau.

A receptek lényege — és ezért hívják a fogásokat kék pontynak illetve pisztrángnak — hogy a főzés során a halak bőre kékes-szürkés színt vesz fel. A kékítés titka valójában a bőrt fedő nyálkahártyában rejlik. Ezért a halak tisztítása, előkészítése különös figyelmet igényel. Úgy kell a halakat kibelezni, megtisztítani, lemosni, hogy a nyálkahártyájuk lehetőleg sértetlen maradjon. Semmiképpen sem szabad kaparást alkalmazni. 

A törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) eredetileg Észak-Amerikában őshonos, a 20. század elején telepítették Európába, hazánkba 1904-ben Franciaországból és Németországból került. Ma úgy gondoljuk, kár volt. Egy invazív halfaj, kevés természetes ellenséggel, és ahol elszaporodik, nagy kárt tesz az őrhonos fajok ikráiban és ivadékában. Aránylag kistermetű, egy arasznyi már szép fogásnak számít, húsa viszont ízletes, szálkamentes. Piacokon néha kapható, de ne a megtisztított, hanem az egész példányokat vásároljuk, legjobb persze élve, frissen a horgászhálóból. 

 - Tisztítsuk meg a törpeharcsákat, mossuk le azokat, de a nyálkahártyát ne kaparjuk le. Ehhez legjobb a halat úgy tartani, hogy a hüvelykujjunkat bedugjuk a szájába, és az állkapcsánál tartva dolgozunk a másik kezünkkel. Legelőször mindenképpen vágjuk le a három tüskét, nehogy megszúrjanak. 

 - Egy nagy, széles edényben tegyünk fel 4-5 liter vizet, annyit, hogy a harcsák szabadon elférjenek. Forraljuk fel, közben tegyünk a vízbe bőven sót, egy csipetnyi cukrot, 4-5 szem szegfűborsot, 1-2 babérlevelet. Kockázzunk bele egy sárgarépát, egy fél zellert, egy kisebb hagymát, majd öntsünk hozzá kb. 1 dl. 10%-os ecetet. Mikor zubog a víz, tegyük bele a harcsákat, majd vegyük le a tüzet minimumra, inkább abáljuk, mint főzzük kb. 15 percig. 

Klasszikus köret a kékíkett halakhoz a külön edényben főzött újkrumpli és a vajmártás, esetleg hollandi. Nem szokás a halakkal együtt megfőtt zöldségeket tálalni, mert elég savanyúak, de van aki szereti. Hupikéknek csak költői túlzással lehetne nevezni a törpikéket, vékony bőrük is hamar felszakadozik, de egy új ízvilágot tudunk az asztalra varázsolni ezzel a hagyományos német recepttel.