A kiválasztott moziételek mindegyikét nők készítették. (A rataouille-t Rémy, a patkány.) Vagyis minden emblematikus- nak mondható étel mögött egy nő áll, a serpenyők nyelét női kezek szorongatták, a rétest női kezek nyújtották, az öblös le- vesestálakba női kezek merték az arany- ló húsleveket. Még a vörösboros kakas levét is nő forralta be. A törékeny fürjek begyét női kezek töltötték meg libamájjal és szarvasgombával, s női kezek gyúrták a leveles tésztát, amiből a tésztakosarak készültek, hogy befogadhassák a fürjeket. Manapság a szakácsvilág sikertörténeteit többnyire férfiak írják, de mindegyikük mögött felfedezhető egy nő (anya, feleség, nagymama) ízlése. Menünk tehát a női szakácsmesterség dicsérete, még akkor is, ha a kiválasztott filmbeli ételeket a Magyar Konyha számára Lutz Lajos séf, a várnegyedbeli Pest-Buda étterem konyhafőnöke készítette.

Kulináris mozi:  5 film - 5 fogás

I. Ratatouille (lecsó)
L'ecsó - amerikai animációs film, 2007 Rendező: Brad Bird

A ratatouille, a "francia lecsó" provence-i étel. Nem különösebben elegáns, lényegében a mediterrán vegetáció serpenyőbe kényszerítésének alappéldája. A zöldségek párolódhatnak hosszan, akkor "szottyos" lesz, egybekeverhető (innen a neve), de maradhatnak "fogkemények" is, mint a spagetti. Mindenképpen akkor szép és igazi, ha a különböző színű, lehetőleg azonos méretű szeletek váltakozó sorrendben kerülnek terítékre. A filmbeli ratatouille Thomas Keller műve.

II. Szindbád húslevese
Szindbád - magyar filmdráma, 1971 Rendező: Huszárik Zoltán

Klasszikus. Felejthetetlen pillanat, ahogy a reszkető, didergő velő félve kitüremkedik a csontból, hogy azon melegében a fokhagymával bőségesen bedörzsölt pirítósra olvadjon. A húsleves az urbánus-polgári lét és a vidéki-paraszti életforma mesterséges ellentéteinek fehér abrosz melletti kibékítése. Egybeforrt egyetértés. Esetleg a zsírkarikák méretében lehetnek eltérések, de a lényeg - a vegyes húsok, csontok, gyökerek intenzív jelenléte - azonos. A húsleves az egészség jelképe, gyógyszer minden kórságra, bajra, átokra. Szerelmi előjáték, öregek vigasza, fiatalító csodaszer. Lutz séf tartotta magát a szabályokhoz, sőt némi sáfránypöttyökkel is szeplősítette a levet, egy kis karfiol, káposzta sem hiányozhat: tudományos leves, akadémiai székfoglalót is megérne.

III. Libamájjal, szarvasgombával töltött fürj leveles tésztában 
Babette lakomája - dán filmdráma, 1987 Rendező: Gabriel Axel

A Café Anglais hajdani séfje, a filmbeli Babette 14 évig titokban tartotta eredeti foglalkozását, a kis szigeten nem is igen gyakorolhatta volna, de egy többfogásos vacsora alkalmából mégis elkészíti élete legszebb ételeit. Ezek között van a fürj is. Minden pénzét, teljes vagyonát elkölti a menüsorra, de nem számít, mert egy igazi művész nem lehet szegény. Finom, szép üzenet, ráadásul az ételek mint műalkotások az adott ingerszegény környezetben talán még erőteljesebb metaforaként működnek. Lutz Lajos igazi alázattal nyúlt ehhez az ételhez. Nem lehet másról szó, mint Babette kreatív szellemét megidézve, követve elkészíteni ezt a kecses, ám ízeiben meglehetősen határozott ételt. A zord, puritánnak mondott északon a szarvasgomba, a libamáj, a füge közös kompozícióba rendezése a törékeny madarakkal, a különböző ízek, aromák, színek egymásba olvasztása több mint gesztus: állásfoglalás.

IV. Coq au vin
Julie & Julia, Két nő, egy recept - amerikai filmdráma, 2009 Rendező: Nora Ephron

A vörösboros kakashoz Julia Child receptjét követtük: jófajta kakasból, burgundi vörösborral készült.
A hasonlóan tartalmas ragukat ismerték az amerikai vidéken is, mégis a francia konyhaművészetbe szerelmesedett Julia asszonynak kellett ráébresztenie a tévénézők millióit, hogy érdemes a konyhában valódi alapanyagokkal bajlódni, és nem csak félkész termékeket mikrózni. Az étel a népszerűségét - a mellett a paradoxon mellett, hogy világraszóló ismertségét egy lényegében lelkes amatőrnek köszönheti - a besűrűsödött bor aromáinak és a bársonyossá nemesülő hagymának köszönheti. A bor használatának praktikus oka van: a kakas húsát megtöri, felpuhítja a savaival. Az itt bemutatott verzióban bőséggel adtuk a kakas büszkeségének számító taraját és heréjét is. Így dukál.  

V. Tökös-mákos rétes
Veri az ördög a feleségét - magyar filmszatíra, 1977.Rendező: András Ferenc

Jobb mindjárt az elején tisztázni, hogy milyen tökről is van szó. Esetünkben a sütőtök került intim kapcsolatba a mákkal, amit a mák meg is köszönt, amilyen gőgös őkelme, de sima főzőtökkel is szokták vegyíteni: a végeredmény ugyanaz. A réteskészítésben nyilván az a legszórakoztatóbb, amikor cserfes lányok, bővérű asszonyok nyújtják a rétestésztát, és ahogy megered a nyelvük, nem kímélnek sem embert, sem istent. Lutz Lajos a sütőtökös változatot készítette, még megjelenésében is inkább városias kivitelben: a falusi házitól különbözik a tészta simasága, és kerekded domborulatai is mások. Kivillannak a sütőtökkockák, mintha kikacsintanának a sűrű mákból.  Nagy szemű mazsola, mákos vaníliasodó kerül köretként a tányérra.