Az illatos fűszer globális piacán drasztikus változásoknak lehettünk tanúi az utóbbi két évben.

Egy június elején kiadott jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a vanília ára a 2018-as csúcsról mára mintegy 50 százalékkal esett vissza.

A jelentést jegyző Aust & Hachmann világszerte a fűszer forgalmazásával foglalkozik, írja a FoodBusinessNews. Az elemzés elsősorban a világ legnagyobb vaníliatermelő országát, Madagaszkárt vizsgálta, bár később történt egy kiegészítés, amelyben kitértek más, jelentős termővidékekre is.

Jó tudni:

A vanília növény a kosbor- vagy orchideafélék családjába tartozik, és a család többi növényéhez hasonlóan ez is más növényekre kúszik fel. A Vanilla nemzetségbe körülbelül száz növényfaj tartozik, ám fűszernek ezek közül mindössze hármat termelnek – a legjelentősebb ezek közül a vanilla planifolia. A fűszer eredeti hazája Mexikó, ma már azonban Madagaszkár adja a világ vaníliatermésének nagy részét.

Koronavírus pro és kontra

Az úgynevezett ipari vanília piaca a vanília-világkereskedelem mintegy 80 százalékát teszi ki, olvasható a jelentésben. Ez a piac részben profitált a világjárványból, ugyanis a bolti bevásárlások és az otthonfőzés olyan populációkban is elterjedt, ahol ezek a szokások a vírus megjelenése előtt már alig voltak jelen. Ezzel szemben az elemzés elismerte, hogy COVID-19 megtizedelte a vendéglátással foglalkozó, illetve az intézményi ágazatokat.

Védőpajzs alatt?

Hogy a piac teljes összeomlását megakadályozza, a madagaszkári kormány az év első felében 350 dolláros minimum export árat határozott meg a vanília kilójára.

„A koronavírus megjelenése, illetve a madagaszkári kormány bizonyos intézkedései ezidáig meggátolták a 2004-es évhez hasonló teljes összeomlást" – olvasható a jelentésben.

„Mindazonáltal a csökkenő árak trendje tovább folytatódik: jelenleg a 2018-as év csúcsához képest épp megfeleződtek.

Dacára az ipari vanília iránti kereslet váratlan növekedésének, az árak továbbra is rendkívül alacsonyak. Rövidtávon ennek a trendnek a folytatódására számítunk, középtávon pedig még fennáll az összeomlás lehetősége is.”

A vaníliabab ára 2018-ban szinte az egekbe szökött, amelynek a szakértők szerint négy fő oka volt. Az egyik a fűszer iránti természetes kereslet, a másik az üzletet átszövő spekuláció, a harmadik a termelők és a tolvajbandák közötti állandó, sokszor önbíráskodásig fajuló háború, míg a negyedik az Enawo nevű ciklon 2017-es pusztítása.

Az elemzők szerint sok múlik azon, hogy a világkínálat jelentős részét felügyelő madagaszkári kormány – a minimálár meghatározása mellett – még milyen intézkedéseket vezet be a jövőben. Felmerülhet akár az export időleges leállítása vagy limitálása is, vélekednek a szakértők. 

A koronavírus-járvány szintén fontos bizonytalansági tényező, hiszen az ország egyik fő vaníliatermelő területén, a Tamatave régióban az adatok szerint épp tetőzik a megbetegedések száma.

„Egyáltalán nem nehéz egy rémálom-forgatókönyvet vizionálni, hiszen a térségben rendkívül törékeny az egészségügyi ellátás rendszere, s óriási a forráshiány” – ecseteli a jelentés. „Az ország fiatal, kevéssé mobilis lakossága valószínűleg hozzájárulhatott a vírus eddigi lassabb terjedéséhez, azonban kevés a vírussal kapcsolatos hiteles adat, és nem vagyunk biztosak abban, hogy az illetékesek a helyzetet megfelelően kontrollálják.”

A madagaszkári vanília tavaly – az előrebecsült 1100-1200 helyett – mintegy 1500 tonna termést adott, az idei pedig még ennél is több, akár 2000 tonna is lehet, állítják a szakértők.

Az eredeti beszámolót más vaníliatermelő országok helyzetjelentésével is aktualizálták:

Pápua Új-Guinea: Az országból származó gourmet vanília piaca nagyban függ a vendéglátóipartól, illetve tágabb értelemben az úgynevezett foodservice szektortól (éttermek, catering, iskolai vagy kórházi menzák stb.). Az Aust & Hachmann becslései szerint Pápua Új-Guinea 2020-ban nagyjából 200 tonna vaníliát termelhet.

Indonézia: Az Aust & Hachmann erre az évre szintén 200 tonna – vagy akár ezt is meghaladó mennyiségű – vaníliatermést prognosztizál a hatalmas szigetcsoport esetében. Rámutattak, hogy a világjárvány miatt sokszor akadozik az indonéz export, aminek leggyakrabban a légiszállításban bekövetkező fennakadások az okai (pillanatnyilag a kifelé tartó nemzetközi teherszállítmányokat mind a fővároson át irányítják).

Uganda: A jelentés szerint a helyi termelők nem igazán élnek együtt a piac aktuális történéseivel, így nem veszik figyelembe a zuhanó árak trendjét, így az ugandai és a máshonnan származó vanília ára között mély árok keletkezett.

Comore-szigetek: Akárcsak Ugandában, az itteni gazdák is úgy vélik, hogy a türelem magasabb árakat terem. Az elemzők 2020-ra 50 tonnás termést jósolnak, és megjegyzik, hogy a logisztika nehézkes a térségben.

Az, hogy a világ egyik legkedveltebb fűszerének tartott vanília ára ekkorát zuhant az utóbbi időben, egyelőre nem igazán érinti a magyar átlagvásárlókat, a globális áresés miatt nem adják olcsóbban a valódi vaníliával készített kézműves fagyikat sem.

Kérdés, hogy mi lesz a helyzet, ha valóban megvalósul a legrosszabb forgatókönyv, és bedől az egész piac?

Az elemzésre szakmai berkekben már felfigyeltek, a hatásokat illetően egyelőre viszont csak becslésekről beszélhetünk.