Orbán Szilvia
2022. január 19.kávé , klímaváltozás , globális felmelegedés , íz , aroma , napsütés , árnyék , tengerszint feletti magasság
Egy tanulmány a globális felmelegedés és a kávébabok minőségének kapcsolatát vizsgálta – nincsenek jó híreink.
Azzal már számos kutatás foglalkozott, hogy a kávéültetvények hozamára mennyire káros hatással lehet a klímaváltozás, egy 2019-ben publikált vizsgálat egyenesen arra figyelmeztetett, hogy a ma ismert kávéfajták 60 százaléka a kihalás szélén áll.
Egy újabb tudományos munka viszont legutóbb kifejezetten azt vizsgálta, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja a kávé ízét és minőségét.
A Tufts University és a Montana State University kutatócsapata 73, a kávéról megjelent tudományos cikk közös motívumait vizsgálata, hogy meghatározhassák: melyek azok a faktorok, amelyek a leginkább hatással vannak a kávé minőségére, illetve ezeket hogyan befolyásolják a környezeti változások.
„Egy silány csésze kávénak nem csak az egyénre ható, szenzoros hatásai vannak, de tágabb viszonylatban komoly gazdasági következményei is.
Azok a tényezők, amelyek károsan befolyásolják a kávétermelést, egyben komoly nyomot hagynak a keresleten, a vásárlók érdeklődésén, a kávé árán, és végső soron a farmerek megélhetésén is” – magyarázza a tanulmány vezető szerzője, Sean Cash közgazdász professzor. „Minél jobban megértjük a változásokat előidéző folyamatokat, annál inkább segíthetünk a gazdáknak és a többi érdekelt félnek abban, hogy megbirkózzanak a jelen és a jövő kihívásaival.”
A tudóscsapat végül is arra jutott, hogy a minőséggel kapcsolatba hozható, két legmegbízhatóbb faktor közül az egyik az, hogy minél nagyobb a tengerszint feletti magasság, annál jobbak a kávébab aromái, míg a másik, hogy a túl sok napfény károsan befolyásolja a termés minőségét.
A szakemberek szerint az első faktor okozhatja a nagyobb fejtörést.
„A különböző magasságokban fekvő ültetvényeken a megtermelt kávé minőségét leginkább a hőmérséklet befolyásolja.
A magasabb vidékekről származó kávébab minden bizonnyal hűvösebb klímán termett, ami miatt a növény lassabban érett, ez pedig összességében jobb ízeket, aromákat jelent”
– olvasható a tanulmányban. „Az alacsonyabb területeken termesztett kávé minőségének törékenysége egyben azt is előrevetíti, hogy mire lehet számítani a magasabban fekvő ültetvényeken is, ha a klímaváltozás miatt tovább emelkedik az átlaghőmérséklet. Mindebből pedig az következik, hogy a felmelegedéshez való adaptív alkalmazkodásnak kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a mezőgazdasági rendszerek minden egyes szintjén.”
A másik faktor, a napsugárzás hatása ugyanakkor könnyebben befolyásolható.
„Bár a fényviszonyok megváltozása is a globális felmelegedés számlájára írható, ez a változó a különböző árnyékolási megoldásokkal egyszerűbben alakítható.
Az árnyéktermesztés támogatásával sokat tehetünk a minőség megőrzéséért,
ráadásul ez a megoldás jóval járhatóbb, olcsóbb és egyszerűbb útnak is bizonyul annál, mintha egész ültetvényeket kellene más helyre költöztetni” – következtetnek a tudósok.
A szakemberek szerint a tanulmány legfontosabb tanulsága az, hogy rámutat: ahhoz, hogy a kávé íze és a kávézás élménye évek múlva is ugyanolyan maradjon, mint amit manapság megszoktunk, jóval nagyobb körültekintésre és még több munkára van szükség.
„A vizsgálatból jól látható, hogy a kávé minősége mennyire érzékeny a klímaváltozással összefüggő környezeti és irányítási változókra. A kávészektor csak akkor javíthat a fenntarthatóságon és a rugalmasságon, ha megfelelő újításokat eszközöl” – szögezik le a szakértők.