Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
A keresztény egyház ünnepei közül a húsvét a legfontosabb, és a hagyományokat tekintve talán a legegységesebb is. A karácsonyi asztalok változatossága helyett húsvétkor nagyjából ugyanazokat az elemeket találjuk, bármerre is menjünk a világban: tojást, kalácsokat és bárányt vagy sonkát. De hiába vannak a közös vonások, azért érdekességek, és kipróbálásra érdemes specialitások minden országban fellelhetők a húsvéti asztalokon. Van, ahol ilyenkor a „záptojás”, máshol a mályvacukor vagy épp a „húsvéti must” a sláger. Most mutatunk néhány kedvencet a nagyvilágból.
Svédország
Svédországban húsvétkor is népszerű a hal, főleg a pácolt hering és a füstölt lazac, amit ilyenkor (is) legszívesebben friss kaporral fűszereznek.
A halak mellett népszerű étel még a bárány is, köretként pedig a svédek ilyenkor általában hagymával rakott krumplit esznek. A húsvéti reggeli gyakran valamilyen édes péksütemény, népszerű például a marcipánnal töltött, tejszínhabbal fogyasztott zsemle. Svéd specialitás még az úgynevezett húsvéti must, ami egy titkos recept alapján készülő, szénsavas üdítőital, amit rendszerint ünnepi címkével díszítenek.
Oroszország
Az ortodox Oroszországban a húsvét a legfontosabb vallási ünnep, s ilyenkor a hagyományokat tiszteletben tartva még azok is elmennek a templomba, akik egyébként nem hívők. A családi összejövetelek ünnepi asztalának éke ilyenkor általában egy kalácsféle, a kulics, illetve egy mazsolával, dióval-mandulával készített, édes túróféleség, a paska vagy pasha. Az étel fehér színe Jézus tisztaságát, piramis formája pedig egyesek szerint az őskeresztény, egyiptomi időket, mások szerint a Szentháromságot szimbolizálja. A paska főként az orosz, ukrán húsvétok népszerű étele, de például Finnországban is ismerik.
Finnország
Első blikkre nem feltétlenül bizalomgerjesztő, de a finnek odavannak érte – ez a mämmi, a nemzet egyik leghagyományosabb húsvéti desszertje. A mämmi lényegében egy pudingféle, amelyhez cukrozott rozsmalátát/melaszt használnak, és általában narancshéjjal ízesítenek, majd tejszínnel vagy tejszínhabbal tálalnak.
Dánia
A dánoknál teljesen szokványos, hogy húsvétkor záptojás kerül az asztalra. Félreértés ne essék: a skidne vagy rådne æg lényegében nem más, mint egy finom, mustáros tojásétel. A tojásokat első körben 8 percig főzzük, s ezalatt el is készíthető a lényeg, vagyis a mustáros öntet. Nyolc tojáshoz nagyjából 60 gramm vajat kell számolni, ezt megolvasztani, majd ugyanennyi liszt hozzáadásával világos rántást készíteni. Ezt kell folyamatos kevergetés mellett felönteni 6-7 dl tejjel, és ha már szép selymes az állaga, belekanalazni 4-5 evőkanál dijoni mustárt, és ízlés szerint némi sóval, borssal is ízesíteni. Kis rotyogtatás után az öntetet a megfőtt, megpucolt és hosszában kettévágott tojások köré locsoljuk, még melegen. A dánok általában friss rozskenyérrel eszik.
Hollandia
Hollandiában az egyik legjellegzetesebb húsvéti étel a paasbrood, egy édes, mazsolával töltött kenyérféle. A hollandoknál a tojáslikőr is inkább ehhez az ünnephez kapcsolódik – az advocaat hagyományosan brandy, tojás és cukor felhasználásával készül, és aki nem szívesen issza, az általában a gofrikat locsolja meg vele.
Németország
A németek nagypénteken szeretnek halat enni, a vasárnapi asztalra pedig jellemzően bárány kerül. Hagyományos étel még a zöld mártásban – friss fűszernövényekből: snidlingből, petrezselyemből, kaporból, sóskából – tálalt főtt tojás, illetve az Osterlamm, vagyis a bárány formára készített ünnepi sütemény is.
Lengyelország
A lengyelek húsvétkor szívesen esznek töltött tojást, de nem pont olyat, mint mi: a félbevágott tojásokat rendszerint ők is némi fűszeres mustárral, sonkával és tejföllel elkevert sárgájával töltik, ezt viszont náluk szokás még utána vajas morzsába is beleforgatni.
Belgium
Belgiumban is bérelt helye van a sült báránynak a húsvéti asztalon, amit általában friss zöldségekkel és újburgonyával tálalnak. A belgák imádják a liba- és kacsamájat, ezért ilyenkor is szívesen fogyasztják, jellemzően bordói zselével vagy lekvárokkal (cikória vagy füge). Népszerű húsvéti desszert náluk a csokoládétorta, amit ilyenkor csokitojásokkal is díszítenek, illetve az olasz profiterole és colomba is – ez utóbbiról később még szót ejtünk.Franciaország
A francia ünnepi asztalra hagyományosan valamilyen bárányból vagy sertésből készült fogás kerül. Előételként szívesen fogyasztanak tojásos ételeket, illetve pástétomokat. A paté de pâques egy lepényféleség, amibe szokás főtt tojásokat, kolbászt, illetve darált húst is tenni.
A vasárnapi főétel sokfelé még mindig a báránycomb, amit jellemzően fokhagymával, fűszerekkel pácolva, sütőben sütnek, és friss tavaszi zöldségekkel körítenek, de népszerű a mézzel és levendulával pácolt változat is. A franciák sonkát is esznek, amit sokan fehérborban főznek, és tárkonnyal ízesítenek. A francia sütik híresen finomak, és húsvétkor sem kell tartani az egyhangúságtól. Ha valaki kifejezetten húsvéti desszertet keres, nézzen utána a lamalának, ami egy kelt tésztából készült, üreges bárányformában vagy kerámiaedényben kisütött finomság. Másik népszerű húsvéti sütemény a koszorú alakú húsvéti fészek (nid de pâques), aminek a közepébe szokás festett vagy csokitojásokat is halmozni.
Nagy-Britannia
Főfogásként a britek is legszívesebben bárányt esznek húsvétkor, hagyományosan zöldbabbal, burgonyával és mentaszósszal. A legjellegzetesebb húsvéti étel viszont mégiscsak a hot cross bun, vagyis a tetején kereszttel díszített, édes, fűszeres, kalácstésztából készülő zsemle.
Ehhez az édességhez az idők során több babona is kapcsolódott. Egyesek úgy tartják, hogy ha beteg ember eszik belőle, az állapota jobbra fordul. Mások szerint a tengerjárókat segíti: ha a hajósok visznek belőle az útra, biztonságban partot érnek majd. Azok pedig, akik megosztanak egymással egy ilyen húsvéti zsemlét, állítólag szoros barátságba kerülnek. Arról, hogy a finomság tetejére „rajzolt” kereszt mit jelképez, megoszlanak a vélemények. Vannak, akik azt gondolják, hogy a négy égtájra utalnak, mások inkább Krisztus keresztjét látják benne.
Olaszország
Az olaszok húsvét reggel a főtt tojás mellé nem sonkával indítanak, hanem corallina szalámival, illetve az édes péksüteményeknek is biztos helye van az ünnepi asztalon. A főszereplő, sok más országhoz hasonlóan, náluk is a zsenge báránysült; ők ezt borsosan, articsókával kedvelik a leginkább. Ilyenkor népszerű ünnepi sütemény a gyakran színes cukorkákkal is díszített, galambot formázó colomba, vagy colomba pasquale.
Az olaszok kedvelik a fonott kalácsokat, és a szív, korona, nyúl, csirke vagy tojás alakú süteményeket is húsvétkor. Van, ahol ilyenkor gubana készül, ami egy alkoholos-csokis brióstorta.
Spanyolország
Az ártatlanságot jelképező bárány itt is tipikus húsvéti étel, de a spanyolok ünnepi asztalán népszerű a torrija nevű péksütemény is. Egyes vidékeken, főként Kasztília és Leon területén a húsvét elképzelhetetlen a hornazo nevű kenyér nélkül, amit hagyományosan csípős kolbásszal, héjas, főtt tojásokkal, esetenként fűszeres hússal együtt sütnek.Portugália
A portugálok tradicionális húsvéti péksüteménye a folar – egy fonott kalács, amiben szokás tojásokat is elrejteni. Északon inkább a sósabb, fanyarabb (citrommal, ánizzsal) ízvilágot kedvelik, délen pedig az édesebb, szegfűszeges-fahéjas, karamelles változat a népszerű.Görögország
A görögök nagypénteken hagyományosan csakis zöldségeket, kenyeret és olajbogyót esznek, de vasárnap már ők is nagy, családi lakomát tartanak. Náluk a bárány nem sütőben sül: ha tehetik a görögök inkább órákon át sütik a szabadban, nyárson, aztán ha elkészült, salátákkal, fasírtfélékkel, tojással, sajtokkal, finom kenyerekkel és kaláccsal tálalják. Ez utóbbi a tsoureki, amit szezámmaggal hintenek meg, illetve aminek a közepébe sütés előtt sok helyen szokás néhány piros tojást is tenni.
A tsoureki íze általában narancsos-vadcseresznyés. Az étkezést lezáró kávé mellé pedig a görög háziasszonyok egy klasszikus húsvéti vaníliás kekszet, koulourakiát kínálnak.
Ciprus
Cipruson hagyományosan nagypénteken készítik el a mazsolával és sajttal töltött, fánkhoz hasonló flaounest, amit aztán vasárnap reggel szokás elfogyasztani.Mexikó
Íme egy újabb, „érdekes” húsvéti puding, a mexikóiak capirotadája. Ebbe a kenyérpudingba gyümölcsök (főként füge), magvak, és… érlelt sajt kerül.Ecuador
Ecuadorban a húsvét óriási ünnep, nagypénteken még a tömegközlekedés is leáll. A húsfogyasztás ezen a napon tiltott, a piacokon is jobbára csak halat lehet kapni. A nagypéntek szinte elképzelhetetlen a fanesca nélkül.
Ezt a tőkehallevest hagyományosan bacalau szósszal és helyi zöldségekkel készítik. A laktató leveshez először 12 féle (az apostolokat idézve) babot, borsót és kukoricát főznek össze tejben, így az alap kifejezetten sűrű és laktató.
Argentína
Az argentin húsvét egyik jellegzetes étele a nálunk is ismert és kedvelt quiche-hez hasonlít. A torta pascalina annyiban tér el tőle, hogy ebben még egy réteg ricottás töltelék is található.Egyesült Államok
Az amerikaiaknál nem szokás nagy családi ünneplést és lakmározást tartani húsvétkor, ezt inkább hálaadásra és karácsonyra tartogatják. Azért náluk is vannak tipikus húsvéti ételek: a sült bárány fogyasztása európai hatásra került át hozzájuk, ám mivel annak idején a bárányhús sok helyütt nem volt hozzáférhető, helyette sokan inkább malacot, vagy leginkább sonkát ettek ilyenkor. A húsvéti sonka mára igazi amerikai hagyománnyá is vált, ám ők nem hagymával, borssal, babérral főzik, hanem mézzel sütik, és párolt vagy sült zöldségekkel tálalják. A tojás az USA-ban is jellegzetes húsvéti étel. A gyerekek kedvence pedig a peeps, vagyis a nyuszit, csirkét mintázó pillecukor.
Mézes sült sonka (A Cafe Delites receptje)
Hozzávalók:
- 4-5 kg főtt sonka
- 1/3 csésze ananászlé
- 1 csésze méz
- ¼ csésze barnacukor
- ¼ csésze sózatlan vaj
- ¼ csésze egész szegfűszeg
Elkészítés:
Sütés előtt a főtt sonkáról fejtsük le a bőrt – ügyelve, hogy az alatta található zsírréteget a sonkán hagyjuk – és tegyük félre, más ételek ízesítésére még felhasználhatjuk, aztán a sonkát hagyjuk 1-2 órán át pihenni szobahőmérsékleten. A sütőt melegítsük elő 150 °C-ra, és tegyünk az alsó állásra egy sütőrácsot. Egy megfelelő méretű tepsi alját béleljünk ki több réteg alufóliával vagy sütőpapírral. A pihentetett sonkát egy éles késsel enyhén irdaljuk be, a rombuszformák csúcsaiba pedig szúrjunk egy-egy szegfűszeget.
Az előkészített főtt sonkát tegyük a tepsibe, öntsük alá az ananászlét – ez nem csak plusz ízt ad a húsnak, de sütés közben megóvja majd a kiszáradástól is. A tepsit fedjük le két réteg alufóliával, és a sonkát süssük 15 percig.
Közben készítsük el a glazúrt: a vajat közepes lángon olvasszuk fel egy edényben, és hevítsük, míg aranybarna színt kap. Adjuk hozzá a barnacukrot és a mézet, és kevergessük addig, míg a cukor teljesen felolvad. Vegyük lejjebb a hőt, és a glazúrt hagyjuk szép lassan besűrűsödni, majd tegyük félre, és hűtsük kézmelegre.
A 15 perces sütési idő lejárta után a tepsit óvatosan vegyük ki a sütőből és a sütő hőmérsékletét állítsuk 220 fokra. A sonkáról vegyük le a fóliát, és öntsük rá a glazúr egyharmadát. Kenőecsettel szépen oszlassuk el, ügyelve, hogy a bevágásokba is jusson belőle. Ezután a tepsit tegyük újra 15 percre a sütőbe. Ha ez az idő is letelt, jöhet a második harmad glazúr, a kenés, és újabb 15 perc, végül az utolsó adag glazúr (az ízek további mélyítéséhez felhasználhatjuk a sonkából kisülő, aromás nedveket is), és további 15 perc sütés. A sonkán ekkorra egy sötét, aranybarna kéregnek kell kialakulnia. Ha a sonka még mindig inkább rózsaszínes, kapcsoljuk be a sütő grillprogramját 2-5 percre, de nagyon figyeljünk, nehogy megégjen az értékes finomság. Az elkészült sonkát a szeletelés előtt legalább 15 percig pihentessük. Vékonyra szeletelve tálaljuk.
