Tea, saláta, pesto, muffin vagy bor – és még mi minden készíthető a tavasz vidám virágából!
Ami az egyik ember számára a kerti gyep egyenletes zöldjében megbújó, bosszantó gyom, az a másiknak aromás saláta alapanyag. Az erdei-mezei gyűjtögetés, a természet kínálta csemegék felkutatása, sokak számára elrettentő ötlet: túl sok időt igényel, és túl sok növényt kell ismerni hozzá. Pedig néha elég csak az orrunk elé nézni, és máris találhatunk kedvünkre való, változatosan felhasználható alapanyagokat – jelen esetben például az üreges szárakon virító, nyurga szirmú, napsárga pitypangot, gyerekkorunk vidám emlékőrzőjét.
A gyermekláncfű a világ minden táján elterjedt és ismert, a virágzása pedig – nálunk legalábbis – éppen ezekben a napokban zajlik. A növény teljes egészében ehető, írja a Thrillist: a gyökere, a levelei, a virága, lényegében mindene. Ráadásul az egészségünkre is jó hatással van, hiszen például a leviszi a gyulladást és tisztítja a bőrt.
A vidám virágszirmok mézes aromája remekül illik bármilyen édes receptbe, a kesernyés-fanyar ízű levelek hatékonyan könnyítik az emésztést, a megpirított gyökérzet aromája pedig meglepően hasonlít a kávéra.
Colleen Codekas hosszú évek óta foglalkozik a természetben gyűjtögetett alapanyagok felhasználásával, így gyermekláncfüvet is jó ideje használ konyhai alapanyagként. Még akkor lett a gyűjtögetés szerelmese, amikor 10 éven át dolgozott a Yosemite Nemzeti Parkban. Codekas weboldala, a Grow Forage Cook Ferment minden kezdő gyűjtögető, illetve a természetközelibb életforma iránt érdeklődők számára is ajánlott kiindulópont.
Codekas úgy gondolja, hogy a pitypang a zöldfülűeknek is bátran ajánlható növény, azonban néhány dolgot így is észben kell tartani. Először is: figyeljünk a hasonmásokra; ezek közül talán a legismertebb a macskafül, másnéven a kacúros véreslapu. A két növény egy laikus számára könnyen összekeverhető, ezért a gyűjtögetés során ajánlott leellenőrizni a növény szárát: a gyermekláncfű szára üreges, a véreslapué viszont inkább egy ágacska. De komoly aggodalomra azért nincs ok: a véreslapu sem mérgező növény.
A gyűjtés helye is fontos tényező. Ha tehetjük, maradjunk a saját kertünkben, esetleg egy családi-baráti udvaron. A parkokból begyűjtött növények esetében sosem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a pitypangot milyen vegyszerek érték, vagy hogy megtisztelték-e a réten futkározó kutyák. A szennyezettség miatt az útszéleken növő pitypangok sem ideálisak.
A gyakorlott gyűjtögető a reggeli-délelőtti órákat javasolja a virágszedésre. Ha a szirmok túl nedvesek a hajnali harmattól, óvatosan itassuk le azokat egy papírtörlő segítségével. A gyökerekről a földet egyszerűen mossuk le, de aki tutibiztosra akar menni, egy-két órára be is áztathatja tiszta vízbe. A mosás után a gyökereket is szárítsuk meg, és közvetlenül a tervezett felhasználás előtt pirítsuk csak, akkor is csupán egy rövid ideig. Ha mégsem tudjuk azonnal felhasználni, a gyökereket tegyük tepsibe, és szárítsuk ki a sütőben, majd kihűlés után tegyük egy légmentesen záródó üvegbe.
Most pedig nézzünk néhány példát, mire is használhatjuk a pitypangot a konyhában. Legyünk kreatívak!
Levelek
A legalapvetőbb, ha salátaként használjuk fel a gyermekláncfű kesernyés-fanyar leveleit, azonban érdemes mindig valami édeskésebb zölddel keverni őket, hogy az ízhatás harmonikusabb, és mindenki számára kellemes legyen – sokan nem kedvelik ugyanis a keserű aromákat. Jó hír, hogy a gyermekláncfű levele főzés-sütés során veszít a kesernyésségéből, így bártan átforgathatjuk egy serpenyőben, némi olívaolajjal, sóval, fokhagymával is, kifejezetten finom lesz. Finom házi pesto is készülhet belőle, a receptben csak cseréljük le a bazsalikomot pitypangra.
Codekas receptje IDE kattintva megnézhető >>>
A recepthez a leveleket a fenyőmaggal, fokhagymával és olívaolajjal robotgépbe tesszük, és krémesítjük. Amikor már kellően sima és selymes, adjuk hozzá a parmezánt is, illetve némi citromlevet.
Szirmok
Aki jobban kedveli az édes ízeket, válassza a növény virágát. Pontosabban a szirmokat, ugyanis a gyermekláncfű zöld részei mind kesernyések. (Bár vannak olyan receptek, ahol kifejezetten az egész virágfejjel kell dolgozni, lásd alább.)
Talán a legnépszerűbb felhasználási mód, amikor a vidám színű szirmokat omlós tésztába vagy muffinokba sütik.
Az egész virágfejekkel készíthető például édes-keserű pitypangecet is.
A pitypangecet receptje ITT elérhető >>>
Az ízesített ecethez a virágokat öntsük fel ecettel és hagyjuk állni legalább egy hétig.
A virágokból vitamindús tea is főzhető: 4-5 virágfejre öntsünk forrásban lévő vizet, majd pár percig hagyjuk állni és szűrjük le. A teát ízlés szerint édesíthetjük némi mézzel is.
Codekas abszolút kedvence azonban egyértelműen a virágokból készített mézsör/mézbor.
A mézbor receptje IDE kattintva elérhető >>>
Az italhoz pitypangteát, mézet és sörélesztőt használ, a hozzávalókat pedig egy légmentesen záródó edénybe teszi, és több hétig állni hagyja. Az elkészült mézbort végül leszűri és palackozza.
Gyökérzet
A növény többi részével ellentétben a pitypang gyökerét elsősorban nem tavasszal, hanem inkább ősszel ajánlott gyűjteni, így ugyanis a nyáron betárazott tápanyagok is benne vannak.
„A pirított pitypanggyökeret azoknak ajánlom, akik kedvelik a kávé ízét, de nem szeretnének koffeintartalmú italt inni. Ez a gyökér ugyanis megpirítva igazán remek kávéhelyettesítő” – fejtegeti Codekas.
A pirított pitypangkávé receptjét ITT olvashatja >>>
Az italhoz a feldarabolt gyökérzetet megpirítjuk – ízlés szerint világosabbra vagy sötétebbre – majd vízben felforraljuk. Tehetünk hozzá némi, hasonló ízprofilú cikóriát is.
A gyökérből főzött itallal finom muffin is készíthető, ehhez ITT a recept >>>
Fűszeres likőrt is csinálhatunk belőle, ilyenkor a gyermekláncfű gyökeréhez narancshéjat és gyömbért teszünk, felöntjük vodkával, vagy más semleges ízű alkohollal, és hagyjuk állni néhány hétig. Önmagában és koktélokhoz adva is finom.
A receptért kattintson IDE >>>
