Idén közel 5 milliárd forintnyi bevételt hozott a több évszázados múltra visszatekintő jótékonysági aukció egy burgundiai kisváros egészségügyi intézményeinek. A világhírű dűlők ölelésében fekvő, 23 ezer lakosú Beaune kórháza mintegy 60 hektárnyi szőlőt birtokol, az innen származó bort bocsátják árverésre minden év novemberében.
A kórházat 1443-ban a burgundi herceg kancellárja, Nicolas Rolin és felesége, Guigone de Salins alapították, hogy segítsenek a környék nincstelen betegein.
Az építészetileg is kimagasló műemlék épületben egészen az 1980-as évekig folyt gyógyító tevékenység és gondoztak idős embereket.
Később ezeket a funkciókat modernebb, tágasabb létesítményekbe költöztették át, a korábbi ispotályból pedig színvonalas orvosi múzeum lett.
De térjünk vissza kicsit a 15. századba. Akkortájt - és egészen az ipari forradalom után kialakuló szociális ellátórendszer megszületéséig - a kórházak kizárólag adományokból tudták ellátni feladataikat. A nagylelkű mecénások adományai és hagyatéka révén az intézmény az idők során jelentős ingó és ingatlan vagyonra tett szert - ez utóbbi részét képezi a mintegy 60 hektárnyi szőlő.
Az első terület 1457-ben került a kórházhoz, de a hagyomány ma is él, egy 2015-ös hagyatékból származik a legutóbbi ültetvény.
Tegyük hozzá, hogy a francia kórházak többsége rendelkezik örökölt ingatlan tulajdonjoggal (zömében földekkel, erdőkkel), amely sok esetben több kiadással jár, mint haszonnal. Ezzel szemben a beaune-i kórházhoz tartozó szőlők 85 százalékban a legkiválóbb grand cru és premier cru besorolás alá esnek, az innen származó borokra elképesztően nagy a piaci kereslet.
Nagy részük közvetlenül Beaune szomszédságában található (Pommard, Meursault, Puligny-Montrachet, Volnay…), néhány kissé távolabb, a Côte de Nuits-nek nevezett vidéken (Mazis-Chambertin, Clos de la Roche, Echezeaux), és az intézmény 1994 óta tulajdonosa néhány Pouilly-Fuissé parcellának is Mâcon környékén.
Az aranytojást tojó tyúk
A szőlőterület nagy részén, mintegy 50 hektáron pinot noir terem, a maradékon chardonnay. A szabályok szerint a burgundi grand cru és premier cru csak ezekből a fajtákból készülhet, így
a 33 vörös cuvée pinot noir, a 17 fehér pedig a chardonnay különböző mikroklimatikus jellemzőkkel bíró dűlőkről származó tételeinek házasítása.
A birtokot Ludivine Griveau borász vezeti, a szőlőket pedig 22 szőlész gondozza - mindannyian az egészségügyi intézmény alkalmazottai. A területen gyomirtót egyáltalán nem használnak és minimálisra korlátozzák az egyéb vegyi anyagok kiszórását is.
Amikor csak lehetséges, a biogazdálkodás eszköztárára hagyatkoznak és kiemelt figyelmet fordítanak a talajmegőrzésre - az erózió ellen hagyományos kőkerítéssel és a tőkék alatt a fű meghagyásával küzdenek. Új telepítés előtt a talajt állapotától függően 4-6 évig pihentetik, a terméshozamot pedig hektáronként átlagosan 30 hektoliterben maximalizálják.
Magától értetődik, hogy
a szőlőt kézzel szüretelik és a legnagyobb gondossággal szállítják és válogatják.
A bogyózás nem szisztematikus, annak szükségességéről a szőlő tannin tartalmát figyelembe véve borász dönt.
A vörös szőlő néhány napig hőmérséklet-szabályozott inox tartályokban áll, amely elősegíti az erjedő mustban a tanninok és a színanyagok kioldódását. A fehéreket azonnal préselik és hordókba töltik, itt megy végbe az erjedés.
Az újbort hordókban értékesítik, de a vásárló nem juthat hozzá azonnal: a 12-24 hónapon át tartó érleléssel és az ezt követő palackozással egy erre szakosodott helybéli borkereskedőt vagy pincészetet kell megbíznia - ez ugyancsak feltétele a Bourgogne Grand Cru vagy Premier Cru megjelölés használatának.
A világ legnagyobb és legrégebbi jótékonysági borárverése
A bort kezdetben hagyományos módon értékesítették, később meghívásos alapon, titkos ajánlattétellel. 1859-ben volt az első nyilvános borárverés, idén pedig már
161. alkalommal rendezték meg a Sotheby’s közreműködésével.
Noha egészen rendkívüli tételekre licitálhatnak az érdeklődők, az esemény mégis inkább a nemes cél miatt kap nemzetközi nyilvánosságot. A 982 férőhelyes, állami fenntartású kórház működését a társadalombiztosítás finanszírozza, a bor eladásából befolyt bevételt modern orvosi eszközök beszerzésére, a betegellátás körülményeinek javítására fordítják. Ugyancsak ebből fedezik a múzeum fenntartását és a borbirtok működtetésének költségeit.
Az aukcióból befolyó pénz kedvezményezettje a beaune-i kórház, de az egészségügyi intézmény maga is gesztust gyakorol: 1978 óta a legértékesebb tétel - az ún. Pièce du Président - bevételét minden évben egy vagy több alapítvány kapja, amely(ek)et a benyújtott pályázatok alapján választanak ki.
Ismert emberek - mint például Carla Bruni-Sarkozy vagy Catherine Deneuve - vállalják az esemény védnökségét és jelenlétükkel nemcsak a médiafigyelmet erősítik, hanem az ár felsrófolásához is hozzájárulnak.
2021: a rekordok éve
A tavaszi fagykárok következtében Burgundiában a szőlőtermés a tavalyi kétharmadára esett vissza, ezért az idei aukción
mindössze 349 tétel került kalapács alá, az előző évi 638-cal szemben.
Az árak ennek megfelelően emelkedtek: a realizált árbevétel - 13,5 millió euró - mintegy 60 százalékkal haladta meg a tavalyit.
A legnagyobb szenzációt a Pièce du Président-re tett ajánlat keltette,
az egy hordónyi (228 liter) Corton Renardes Grand Cru 800 ezer eurós áron talált gazdára,
messze túlszárnyalva a múlt évi 660 ezret. A 15 perces idegtépő csata végén a londoni székhelyű, de francia és olasz érdekeltségű Oeno Group lett a befutó.
Az elképesztő összegnek idén két kedvezményezettje is van: a Solidarité Femmes nevű alapítvány a családon belüli erőszak áldozatainak biztosít védelmet, az Institut Curie pedig az emlőrákkal kapcsolatos kutatásokra fordítja a kapott pénzt.
