Hírek

Magyar Konyha

2023. július 21.

A gintonik születése a briteknek köszönhető, és még Winston Churchill is elismerte fontos szerepét. Napjaink egyik legkedveltebb itala szinte végtelen változatban készíthető el, de a legnépszerűbb alkotóeleme a London dry gin, amelyből mindenki megtalálja a saját ízlésének leginkább megfelelő változatot. A tonikkal való párosításhoz és a fűszerezéshez a Drink Station kalauzol el néhány hasznos tanáccsal.


A London dry gin definíciója szerint növényi alapanyagokból főzött párlat, amelynek aromaanyagai csak a második lepárlás során kerülnek a főzetbe. Nem tartalmazhat cukrot, és a lepárlás után további alapanyaggal nem ízesíthető és nem színezhető. A kategória térhódítását leginkább a tornyos lepárlás 1830-as feltalálása indította el, hiszen ennek köszönhetően a főzdék magasabb minőségű és elegánsabb italokat tudtak előállítani. A 20. század elejére a London dry gin a legkedveltebb kategóriává vált, nem csak a szigetországban.


A tonik története Dél-Amerikában kezdődött: spanyol hódítók a perui, boliviai és equadori őslakosoknak köszönhetően már a 17. században felismerték az itt őshonos kininfa (cinchona) kérgében rejlő kinin maláriát gyógyító hatását. A 19. században a Brit Birodalom trópusi területein a katonákkal elővigyázatosságból kininfőzetet itattak (amelyet az immár általuk betelepített fa kérgéből nyertek), ennek keserű ízét cukorral és szódával enyhítették. Az első levédetett tonikrecept azonban szintén Londonra vezethető vissza: 1858-ban itt szabadalmaztatta digesztívként Erasmus Bond az italt, amelynek neve a görög “frissítő” (tonikos) szóra utal. Johann Jacob Schweppe cége, amely 1831 óta a brit udvar királyi beszállítója volt, 1870-ben dobta piacra először nagy sikerrel saját kininnel és lime-mal dúsított ásványvizét.


A gin és tonik párosítása is a briteknek köszönhető: a 19. századi Indiában a katonáknak alapvetően járt gin-fejadag, ezzel ízesítették a malária megelőzésére kapott tonikot. Winston Chuchill elhíresült mondása szerint a


gin és tonik több angol életét és elméjét mentette meg, mint a birodalom valamennyi orvosa.


A tonik kinintartalmát ma már nemzetközi előírások szabályozzák, és e keserű alapanyag mennyisége jelentősen csökkent a 19. század óta, hiszen immár nem gyógyászati célokra használatos, ezzel párhuzamosan viszont bekerültek a citrusos alkotóelemek.


Hódítanak a gintonikok


„A London dry gin egy nagyon befogadható, komplex ital, amit a lepárlómesterek saját vagy a közízlésnek megfelelően formálnak. A boróka minden gin kötelező alapanyaga, de a további fűszerek szinte korlátlan számú variációjának köszönhetően mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelő változatot“ – mondja Merész Nóra, a Drink Station marketing és értékesítési vezetője.


Tapasztalatai alapján a vásárlók nem feltétlenül a brand, hanem sokkal inkább az íz alapján keresik a párlatokat, és a tudatos alkoholfogyasztás jegyében a minőség ma már elsőbbséget élvez a mennyiséggel szemben. A kínálatukban jelenleg elérhető 65 gin közül a Whitley Neill és az Eden Mill lepárló termékei a legkedveltebbek. Előbbiek London legrégebbi és a város City kerületének egyetlen gin lepárlójában, az 1762-ben alapított City of London Distilleryben készülnek. A főzde vezetője Johnny Neill a tulajdonos család 8. leszármazottjaként ősei tapasztalatait és tudását kilenc, gondosan válogatott növényi alapanyaggal vegyíti. A Whitley Neill ginjei már számos nemzetközi versenyen szereztek aranyérmet, és a főzde nemrég – immár sorozatban harmadik alkalommal – elnyerte az Egyesült Királyság legkedveltebb ginmárkája címet is a Savanta Brand Love kutatásában.




A skóciai St Andrews-ban működő Eden Mill a partvidék őshonos növényeit (például a homoktövist és az algát) is előszeretettel csempészi bele italaiba. Minden palackon megjelenik egy rézkarc, amely egy történetet mesél el (ezek az egyes ginek adatlapjain olvashatóak) így adva komplex élményt a fogyasztóknak. Az Eden Mill nemrégiben Gordon Ramsay-vel közösen készített gint, amely a skót tengerpart iránti közös rajongásukat ötvözi. Gordon Ramsay saját szülőföldjét, Skóciát idézi meg a nevét viselő ginnel. Az Eden Mill lepárlóval közösen, a sztárséfhez méltó igényességgel megalkotott italban virágos, citrusos és a tengert idéző sós ízjegyek is felfedezhetőek. A Ramsay’s Gin immár Magyarországon is elérhető. 


A két főzde ugyan földrajzilag távol esik egymástól, ám közös bennük a fenntarthatóság, a természetes anyagok iránti elkötelezettség, az innováció és a hagyományok tisztelete


Tippek a gin és tonik párosításához


Nem minden gint kell feltétlenül tonikkal kiegészíteni, sokszor tisztán is tökéletes élményt tudnak biztosítani az izgalmas tételek. 


Mielőtt bármivel párosítanánk, mindenképpen kóstoljuk meg a gint, illetve a tonikot is magában, majd ennek ismeretében ízesítsük saját íz- és ízlésvilágunknak megfelelően.


A hazai kínálatban is már széles választékban elérhető prémium tonikok alapvetően a koktélokhoz ajánlottak, de gyártónként változik a buborékok mennyisége, az keserűség és a citrusosság. Érdemes többfélét kipróbálni, hogy kiderüljön, ízlésünknek a kevésbé kinines vagy az extrán szénsavas felel meg leginkább.


A fűszerezéshez nem feltétlenül kellenek különleges hozzávalók: narancs vagy citromhéj gyakorlatilag minden háztartásban fellelhető, és kiválóan harmonizálhatnak az itallal. A legjobb hatás érdekében a citrusfélék vékonyan leszelt héjából egy darabot először „törjük meg“ a pohár felett, majd egy második szeletet dobjunk bele az italba.


Amennyiben friss fűszernövényeket (pl bazsalikomot, rozmaringot, levendulát) használunk, a pohárba kerülés előtt kézzel óvatosan dörzsöljük össze őket, hogy intenzívebben kiadják ízüket.


Ha kreatívabban szeretnénk használni a fűszereket, ne feltétlenül ugyanazok legyenek a kiegészítők, mint amelyekkel az eredeti ital készült. Fontos, hogy a fűszerek kihozzák és kiegészítsék az ízeket, ne pedig elnyomják azokat - épp úgy, ahogy a palacsintába is kell egy csipet só az édesség előhozásához.


A gyümölcsök kapcsán a friss vagy dehidratált változatok az ideálisak, a fagyasztottak inkább a vizet engedik ki magukból, mintsem az aromákat.


Ne spóroljunk a jéggel! Egy-két kocka gyorsan felolvad és felvizezi az italt, a bőkezűen adagolt nagy darabok viszont sokáig tartják a hideget, minimális olvadással. Ha viszont friss gyümölcsöket és fűszereket használunk, célszerű lehet a jeget utoljára beletenni, hogy ne gátolja az ízek felszabadulását.




Borítókép: Image by chandlervid85 on Freepik

Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra