Cikkek

Szilágyi Éva

2023. szeptember 15.

"Tarthatatlan, hogy minden tyúk más-más méretű tojást tojik! Hogyan lehet akkor szimmetria a reggelizőasztalon?" – Agatha Christie


Agatha Mary Clarissa Miller angol anya és amerikai apa harmadik, későn született gyere­ke volt. Legkorábbi emlékét így írja le:


„Lá­tom a régi teázóasztalt, a sok süteménnyel, a cukormázas születésnapi tortával, rajta há­ rom gyertya. Es hirtelen egy kis piros pók, olyan pici, hogy alig látni, végighalad az asz­talon. Hallom anyám hangját: Agatha, ez sze­rencsepók, jót hoz a születésnapodra... A bá­tyám vitatkozik, miért ne ehetne még egy kép­ viselőfánkot. ” Melegen szól Jane-ről, a sza­kácsnőről, aki „egy királynő nyugodt fölényé­vel uralkodott a konyhában. Negyven évig szolgálta a családot. A konyhában mindig nagy evészet folyt. Jane minden nap ötfogásos estebédet főzött, hét­ nyolc személy részére. Csak akkor hívtunk se­gítséget, ha nagy társaság jött vacsorára, 12-en vagy annál is többen, mert ilyen alkal­makkor minden fogásból kétféle szerepelt az étlapon: két leves, két halétel és így tovább. ”




Unalomból világhír


Agathának az íratlan etikett szerint kellett viselkednie. „Mindenből hagyj egy keveset a tányérodon, Lady Jómodor számára. ” Egyszer influenzás lett, és anyja rábeszél­ te, hogy unaloműzésből írjon egy novellát. A detektívtörténetek írására Sherlock Holmes - azaz Conan Doyle - késztette. Ek­ koriban ismerkedett meg Archibald Christie-vel; az első világháború kitörésekor már a jóképű fiú menyasszonya volt. 1914 karácso­nyán házasodtak össze. A húszas, harmincas években Christie már elismert krimiszerző volt. Regényeiben háziasszonyi ismereteit is kamatoztatta, hiszen kénytelen volt a háztar­tás egy részét is maga végezni. „A főzés alkotómunka és teljes odaadást kíván - állít­ ja -, viszont annyira utálok mosogatni, hogy eközben támadnak a leggyilkosabb indulata­taim"


Házasságuk csődbe jutott; a boldogtalan asszony 1926 decemberében eltűnt otthonából. A rendőrség a híres írónő felkutatására hajtóvadászatot indított. Egy gyógyszállóban találtak rá, az emlékezetkiesés motívumát több művében is felfedezhetjük.) 


A hatvanas években jelent meg a Bertram Szálló, az írónő egyik klasszikusnak számító bűnügyi regénye; ennek „főszereplője” az emlékezetvesztés. Pennyfather kanonok, a hotel vendége, miután leütötték, nem tudja, mi történt vele „(négy teljes nap kiesett az életemből”). Christie először elhiteti olvasóival, hogy a Bertram Szálló patinás, múltat idéző hotel: „Van egy nagyszerű hely Londonban. Bertram Szállónak hívják. Mintha csak száz évet visszaforgott volna az idő. A délutáni teázgatás legkedveltebb színhelye a nagy földszinti hall volt. ...a legjobb indiai, ceyloni, dardzsilingi, lapsangi stb. teát szolgálták fel Ami pedig az ennivalót illeti, az ember kérhetett bármit, és meg is kapta! Ez az egyetlen hely Londonban, ahol még mindig lehet mazsolás, vajas süteményt kapni. Méghozzá békebelit! Kiváló az ánizsos süteményük is. ”

”Kiderül, hogy az előkelő Bertram Szálló bűnbarlang. „Az utóbbi évek egyik legjobban szervezett, és legnagyobb gengszter szindikátusának a főhadiszállása. ”Az olvasót egyik meglepetés a másik után éri...






Az ibolyás bonbon



A reggeli is minden igényt kielégítő: „...ha valaki amerikai reggelit rendel, azt is kap. Zabpelyhet, jegelt narancslét, és az összes többi amerikai eledelt. Persze, ha valaki jobban szereti, kaphat angol reggelit is. Szalonnás rántottát, füstölt heringet, vesét ésszalonnát, hideg fajdpecsenyét, yorki sonkát és oxfordi narancslekvárt. ” Elvira - a krimi ifjú hősnője - az olasz nevelőintézetben csomagot kapott. „Kinyitottuk a dobozt, és tele volt finom csokoládéval. Mindenféle, volt közte ibolyás bonbon is. Olyan, amelyiknek olyan kis cukoribolya van a tetején. A kedvencem. Ezért természetesen elsőnek ilyet ettem meg egy-kettőt. És aztán az éjszaka rettenetesen rosszul éreztem magam... Alaposabban megvizsgáltuk a bonbonokat és láttuk, hogy az ibolyásak alján valami lyuk van, amit újra betömtek, és úgy gondoltuk, hogy valaki mérget tett bele, méghozzá csak az ibolyásakba, hogy csak én egyek belőle.







Édes halál


Agatha évente két-három könyvvel jelentkezett, gazdag és híres lett, íróasztala ugyan nem volt, mégis mindenütt és minden körülmények között tudott írni. Ösztöneire és nem a kriminológiai ismeretekre hagyatkozott, s mivel az elmélet is izgatta, műveit gondosanépítette fel. Meseszövése mesteri, a legkisebb epizódra is oda kell figyelni; a rejtély természetesen mindig megoldódik.


Bizarr ötletre épül a Gyilkosság meghirdetve című krimi. A helyi lapban egy hirdetés jelenik meg. „Ezúton tudatjuk, hogy október 29-én, pénteken dupán, fél hétkor, a Little Paddocks-ban gyilkosság lesz elkövetve. Minden külön értesítés helyett. ” Idétlen tréfa? Ki a gyilkos, társasjáték? A vendégek megérkeznek, a hirdetést nem veszik komolyan. Megkóstolják Mitzt, a külföldi szakácsnő sajtos ropogósát, isznak egy pohár sherryt, és fél hétkor kialszik a villany, három revolverlövés dördül el... Mi történt? E jellegzetes Christie-alkotásban is Miss Marple-nek, az írónő kedvenc amatőr detektívjének köszönhetően lepleződik le a gyilkos.


„Édes halálnak” nevezte el a vendégfogadó házban az egyik unokaöccs Mitzi csokoládétortáját, arra célozva, hogy egy ilyen tortáért érdemes meghalni. „Ezek a külföldiek értenek a cukrászathoz, azt meg kell adni. De egy vízben főtt, egyszerű puding már meghaladja a tudományukat. ” E megjegyzést természetesen egy angol hölgy szájába adja.



A gyilkos torta


Halálosan izgalmas a Temetni veszélyes című, ugyancsak híres krimi. A Coral-gyár tulajdonosának váratlan halálával, temetésével kezdődik a történet. Nem lévén közvetlen hozzátartozója, öccsei, húgai, sógornői - az örökség várományosai - díszes temetést rendeznek. A pénzre mindegyiküknek nagy szüksége lenne. A szakácsnő villásreggelit készít a gyászolóknak. „... hideget fognak tálalni. Sonka, sült csirke, nyelv és saláta lesz, hideg citromos pudinggal és almatortával. De az egésznek forró levessel kell kezdődnie... Itt vannak... ”


A pompás vacsora feloldja a temetés komor hangulatát. Szeretnének minél előbb a végrendeletről tárgyalni. Cora, a megboldogult húga kikotyogja: „Hirtelen halál? Hiszen meggyilkolták,nem?” A rokonok döbbenten hallgatják Corát, aki nem tud vigyázni a nyelvére. „Az ember csodálatosan megéhezik egy temetésen” - ilyen profán gondolat is csak tőle származhat. A szókimondó asszonyság másnap már halott...


Gilchrist kisasszony - a regény egyik főszereplője - lakodalmi tortát kap ajándékba. „A dobozban pompás tortaszelet díszelgett, mandulakrémmel és cukorhab cirádákkal... Ki küldhette?” - töpreng. A kisasszonyt arzénmérgezéssel kórházba szállították... „Valaki mérgezett esküvői tortát küldött neki... A magányos, középkorú nők nagyon érzelgősek, ha esküvői tortát kapnak... megörülnek, hogy valaki gondolt rájuk... Morton felügyelő felment a kisasszony hálószobájába, óvatosan a párna alá csúsztatta a kezét. Majd felemelte a párnát... íme - mondta... régi szokás ez, tégy egy darab esküvői tortát a párnád alá, és a jövendőbelidről fogsz álmodni. .. És ha nem járná ez a vénlányos babona, Gilchrist kisassszony alighanem már nem élne. ”




A nyomozó agysejtek


Agatha Christie világjáró volt. Imádott utazni. Számos regényének a története vonaton, hajón, hotelben játszódik. A vasút jelképes: „Az élet olyan, mint egy vonat... megy tovább. És jó is, hogy így van. ” - írja a Kék vonatban. Az étkezőkocsikban történtek az úti kalandok részét képezik. A vonatok, a hajók, a hotelek ebédlői, szalonjai az izgalmas történetek bonyolításának remek színhelyei. Christie 66 detektívregényéből 32-nek Hercules Poirot, a mesterdetektív a főhőse. 147 bűnügyi novellája közül 69-ben a belga detektívzseni „szürke agysejtjei” segítségével deríti fel az igazságot. Belgiumban Poirot-múzeumot létesítettek, a bajuszos bűnüldöző legendás alakká vált. 12 regényben, 20 novellában kapott főszerepet Christie kedvenc amatőr nyomozója, Miss Marple, a nyájas, kötögető, vidéken élő vénkisasszony, aki felbecsülhetetlen szolgálatot tesz a bűnügyi rendőrség számára. Agatha Christie nyolcvanadik születésnapján régi álma teljesült: II. Erzsébet királynő a „brit birodalom lovagja” címmel tüntette ki, és meghívta ebédre a Buckingham-palotába. Az öregséget belenyugvással fogadta: „Mindig is csodáltam az eszkimókat. Egy szép napon finom ebédet főznek a jó öreg mamának, s ő aztán elindul a jégen, és többénem tér vissza...” - írja. 


(Agatha Christie-művek és Osvát Katalin Agatha Christieéletrajza nyomán.)