Hírek

Kitzinger Szonja

2023. május 17.

Csodaszép könyv látott napvilágot. Öröm kézbe venni, ünnep olvasni. Az elsőkönyves szerző, Iglódi Csaba olyan családregényt alkotott, melyet az ember direkt lassan olvas, nehogy túl hamar véget érjen. A Dreher-szimfónia az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg a napokban.


Még nem jelent meg a könyv, de jött a kérdés, olvasnám-e addig is. Mivel monitoron nem olvasok és tudtam, hogy különleges borítója miatt is jó lesz kézbe venni a regényt, önmegtartóztató módon csak annyit mondtam: megvárom a fizikális példányt.






A napokban megjelent Dreher-szimfóniával még csak a feléig jutottam, de beszippantott. Eleve családregény, ez a kedvenc műfajom, Iglódi Csabára pedig elsőkötetes szerzőként kíváncsi voltam. Az egykori újságíró nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a Dreher-család négy generációjának sorsáról meséljen kétszáz évet átölelő családregényében, ami tényalapú fikciós mű, történelmi tabló, üzleti családállítás, de a tradíció és az innováció regénye is egyben.





A középpontban a történet négy főszereplője áll, akik az elődök gazdag hagyatékára támaszkodva sörbirodalmat építettek. Megismerjük az Alapítót követő Sörkirályt, az örökébe lépő Innovátort, és az önhibáján kívül vesztessé lett Egyesítőt. Főszereplőink főzdéből gyárat fejlesztettek, és a termelés mellett az alapanyaggal szolgáló mezőgazdaságban, illetve a fogyasztókat maguk mellé állító kereskedelemben is terjeszkedni tudtak. Négy országban voltak jelen, hiszen Bécs mellett Triesztben, a csehországi Michelobban és a Pest melletti Steinbruchban, azaz Kőbányán is megvetették a lábukat.


Iglódi Csaba gondosan gyűjtötte és gyúrta regényébe az olyan, eddig talán kevésbé ismert tényeket, mint hogy a család nevéhez fűződik a bécsi láger sör kifejlesztése, az első közép-európai gőzgép üzembe helyezése, ugyanitt az automobilizmus felvirágoztatása, az angol mintán alapuló versenylótenyésztés meghonosítása otthon, majd a martonvásári Brunszvik-kastély felújítása, és természetesen a kőbányai Dreher Sörgyár alapítása.




A cím találó, a szimfónia szó nagyzenekari művet jelöl szólistákkal, kórussal. Míg a négy szereplő lefedi a szólistákat, az epizodisták kiadják a kórust. A könyv lapjain egy család mutatja meg magát, amely végigélte a vérzivataros XIX. és XX. századot, eközben üzletileg talpon tudott maradni, tehát a regény kicsit a túlélésről is szól. Ennek ékes bizonyítéka a  sajtótájékoztatónak otthont adó gyár, az 1854-ben, vagyis az idén 169 éves  kőbányai sörfőzde.




A Sörmúzeumban Nyáry Krisztián Iglódi Csabával, a szerzővel beszélget



És, ha már a gyárban jártunk, megnéztük a kiállítást. Látni kellett egyszer, a közeli gimnázium diákjaként a szél gyakran befújta a tantermekbe a sörgyártás jellegzetes illatát. Akkor orrfacsarónak éreztük, az itt dolgozók kellemesnek mondják. A birodalom példaértékű, a könyv eddig remek komfortolvasmány. A kellemesen kipárnázott mondatok olyan élményt adnak, amit mesterségesen be kell lassítani, nehogy túl hamar véget érjen az egyébként 432 oldalas könyv. A fele még hátra van, így a regény teljes kritikája a Magyar Konyha július-augusztusi dupla számában lesz olvasható.




Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra