2022 szeptemberében elnyerték a Magyar Konyha Termelői Díját. Zsámbokon termelt biozöldségeik és különleges salátáik nyomába eredve meglátogattuk őket a Fény utcai piacon, vizitáltunk a Bálint Kert fóliasátraiban, a nap végén pedig közösen vacsorát főztünk. Bálint Péter és Eszter vendégei voltunk.

Négykor kelnek, fél ötkor indulnak Zsámbokról a Fény utcai Piacra. Hét éve minden szombatjuk ezzel telik. Más még ki sem pakolt, náluk reggel hétkor már kígyózik a sor, pedig a piac egyik legeldugottabb szegletében értékesítenek. Nyáron legalább nem süt oda a nap, cserébe télen kapják a szelet a nyakukba. Megszokták, az ellenszelet is. A zöldséget a nagybani piacon beszerző kofák fogadásokat kötöttek arra, mikor fogják feladni. A kérdés ma már nem ez, sokkal inkább az, hogy meddig kell megérkeznünk a piacra, hogy maradjon áru. 11-ig mindenképp!

A jó szó ingyen van

Standjuk maga a színorgia és formakavalkád. Tekergőző hegyes paprikák, hosszúkás padlizsán, patiszon, cukkini, ökörszív-forma ízes, szaftos, tájjellegű, repedt, göcsörtös, ronda, de finom paradicsomok sorakoznak, mellettük mizuna-, mustár-, wasabino saláták kelletik magukat. A portéka mellé jó szó, feldolgozási tippek is kaphatók a Bálint testvérektől mind a séfeknek, mind a törzsvendégeknek, a csomagolásmentes kereskedelem híveinek, az egészségtudatos vevőknek, a külföldi törzsvásárlóknak, akik itt rátalálhatnak ritkaságszámba menő kedvenceikre. A vércukorszintet kordában tartó keserű uborkára például, amit a távol-keletiek mindenkit megelőzve felvásárolnak.

Egy vevő padron paprikát kér. Az elkészítési javaslat Pétertől úgy szól, a csili-külsejű spanyol paprikát serpenyőben olajon kicsit futtassa meg, mehet rá a maldon só és előételként már fogyaszthatja is. Az efféle eszmecserékre jut idő, a sorban állók nem háborognak, egyesek kedvet is kapnak, fél óra múlva már nincs a padron paprikából.

„A piacozás életérzés. Egy időben azt gondoltam, hogy csinálom egy darabig, utána delegálom a feladatot, de addiktív. Nekem fontosak a vevők, nekik a személyes jelenlétünk és az, hogy tudják, mi mindent a két kezünkkel, gépesítés nélkül, az édesanyánkkal kiegészítve termesztünk. Azért is muszáj piacra járni, hogy legyen kedvem csinálni a heti robotot. Ha nem látnám a vevőket és nem kapnám az elismerést, nem lenne hozzá erőm” – ismeri el Eszter, aki korábban egy rajzfilmstúdióban dolgozott. A régi életét nem hiányolja, hiszen a kreatív munkát itt sem kell mellőznie. Az is az, amikor felkutat egy új zöldséget és kísérletezni kezd a termesztésével. Hogy miért a Fény utcai és miért nem a biopiac? Erre is van válasz. „Mi a biopiacon a sok közül egy lennék, itt, a Fény utcán mi vagyunk a bio. Nem sok olyan termelő van itt, aki maga gondozná a földjét, szóval már ezzel ki lehet tűnni. A vidéki piacokon egy dolog számít, méghozzá az, hogy minél olcsóbb legyen a termék. Amikor a környékünkön próbálkoztunk, semmiféle érdeklődés nem mutatkozott a sárga cukkinire, a gömbcukki­nire, az érdekesebb padlizsánjainkra. Olyan helyet kerestünk, ahol erre kíváncsiak és van is rá fizetőképes kereslet” – tisztázza a helyzetet Eszter.

Fóliasátor, amíg a szem ellát

A piac után a testvérpárral Zsámbokra vezet az utunk, ami hagyományosan paprikatermelő vidék. A 60-as 70-es években a tsz-elnök kitalálta, hogy a termelőszövetkezet paprikára szakosodjon, majd az ott dolgozók megépítették a saját kis fóliasátraikat otthon. „Zsámbokon mindenki paprikázott, mi is, itt ez volt a normális. Emlékszem egy fotóra, ami Zsámbokot ábrázolta egy légifelvételen, több volt itt a fóliasátor, mint a ház – eleveníti fel Péter. – Ekkor még a Bosnyák téren volt a nagybani piac, nem volt import, anyuék jártak be Ladával, utánfutóval és 10-12 mázsányi paprikával, amit egy-két kereskedő azonnal fel is vásárolt. Amikor a nagybani piac a Nagykőrösi útra költözött, jöttek a komolyabb termelők többhektáros termelő-rendszereikkel, profi üvegházaikkal, majd mindazok, akik konvencionális kertészetet vittek, abbahagyták. Mi is ebből a régi világból jövünk, Eszterrel magunk szedtük és talicskáztuk a termést, majd nyolc éve ide kanyarodtunk vissza, én egy lízingcégnek fordítottam hátat, a családi hagyományok folytatásáért.”

Nincs mikrobiális holokauszt

2014-ben, a Zsámboki Biokert sikerén felbuzdulva és Dóra Melinda Tünde karrierjét figyelve gondolták, hogy ezt ők is meg tudnák csinálni. Voltak még emlékeik a kertészkedésről, így belevágtak. Az első pár évben földjeiken vegyszermentes termelés zajlott, de most már harmadik éve minősített biogazdaságként működnek. Hárman dolgoznak a családi birtokon, fóliasátraikban egész évben zajlik a termelés, így mindig van mit vinni a piacra. Hogy mit csinálnak ma másképpen, mint régen, Péter azt mondja, míg a konvencionális kertészetben az ember a növénynek adja meg, amit kér, ők most már csakis a földre koncentrálnak, annak adnak meg mindent: takarást, mulcsozást, komposztot. „Abban a talajban terem ugyanis kizárólag szupernövény és termés, amelyben rendben van a baktérium-gomba egyensúly.” 80 cm széles ágyásokkal dolgoznak, köztük 45-50 cm-es művelőutak vannak, a cél ezzel pedig az, hogy megőrizzék a talaj tömörödését. „Nem forgatunk talajt, nem szántunk, mert az felér egy mikrobiális holokauszttal, hiszen a levegőtől függő baktériumokat a földbe forgatjuk, amelyeknek nem kell levegő, a földfelszínre hozzuk, ezzel pedig megölünk mindent. Ha nem bolygatom a talajt, mindig van benne élő gyökérzet, így abban egy olyan gombás-bakteriális egyensúly alakul ki, ami könnyebbé teszi a tápanyagfelszívódást, tehát értékes növény terem.

Bestsellerek és celebnövények

Földjeik 10 éve nem kaptak semmilyen vegyszert. „Minket folyamatosan ellenőriznek, évente többször termény- és talajmintát kell adnom, és a jó hír az, hogy minden határérték alatt van. Felvillanyoz, hogy pár éve alig volt a földben élet, most meg egyre fejlettebb létformák jelennek meg benne, a zöldségek tápanyagértéke ezáltal magas. Ilyenkor érzem azt, hogy jó úton járunk. Sok a végeredményben a kézimunka, de legalább konditerembe nem kell járni, szaunának meg ott a fóliasátor. Az abszolút bestseller termény a paradicsom, a divat zöldség pedig a pak choi és a fodroskel, amit újabban szuperfoodként emlegetnek.” Minderről a konyhában esik szó, ahol szüreti kosarunk tartalmát a lehető legegyszerűbb módon dolgozzuk fel. Leveles tésztára halmozzuk mindazt, amit a kertben találtunk. A Bálint testvéreknek most akadt segítségük, de máskor nemigen. Noha multicégektől olykor megkeresik őket, hogy rekreációs program gyanánt jönnének kapálni, de a rekreációs kapálás általában az elmélet szintjén megreked.

Kuriózumok a kertből

Méteres bab, spárgasaláta, choy sum, gai lan, okra, fekete gyökér, salátabakszakáll, padron paprika, távol-keleti padlizsánok, tarlórépa, balzsamkörte, keserű uborka, leveles kelek, mustársaláták.

Kiborult kosár

Hozzávalók: leveles tésztalap színes zöldségek 1 tojás 1 dl tejföl só bors tetszés szerint fűszerek

Elkészítés: A leveles tésztát tepsibe hengergetjük, a tojást és a tejfölt összedolgozzuk, a leveles tésztára kenjük, majd ízlésesen elrendezzük rajta a zöldségeket. A maradék tejfölös keveréket a tetejére csepegtetjük, fűszerezzük. 15 percre 200 fokos sütőbe toljuk, megfotózzuk az Instagramra, végül elfogyasztjuk.