Mit csinál az ember szombat reggel Budapesten? Irány egy vásárcsarnok! Ilyenkor a főváros is más üzemmódba kapcsol, felesleges kapkodni. Előbb egy ráérős terepszemle, majd alapos eszmecsere a színes-szagos nyüzsgés fölött. A piac élmény, ki kell élvezni!

„AMIKOR NAGYON ráérek, másfél óra. Mire mindent megnézek, megszaglászok, megbeszélek, eltelik ennyi idő. Be tudok vásárolni fél óra alatt is, csak abban nincs semmi öröm” – Saly Noémi Spájz című könyve bemutatóján mesélt piaci kalandozásairól. Ez tényleg ilyen műfaj: mustrálós, beszélgetős. Egyeseknek tortúra. Parkolni nehézkes. Az se biztos, hogy kapunk, amiért megyünk: nem tart még ott a szezon, vagy pont elvitték előlünk az árut. Van, ami meg egyenesen gyanús: a narancs a termelő asztalán, vagy a sok egyforma tojás. Másoknak persze pont ettől élő és izgalmas. 130 éve nem kellett se öröm, se szeretet, hogy a vásárcsarnok legyen az élelmiszer-beszerzés etalonja. Egyszerűen nem volt, vagyis inkább nem maradt más opció.

Bezár a bazár

1897. február 15., ünnepélyes nap. Avatják a főváros első vásárcsarnokát, vagyis az első ötöt: a Központi Vásárcsarnokot, a Hold utcait, a Rákóczi, a Hunyadi és a Klauzál térit. Fontos volt, hogy az épületek a millennium évére elkészüljenek. S hogy ez sikerült, a városvezetés elégedett. A fogadtatás viszont sokáig ellenséges.

„A főváros nagyra van a vásárcsarnokokkal. A főváros mindennel nagyra van, ami új és drága” – írta még egy évvel később is a Vasárnapi Ujság.

A költség és a rátartiság mellett az igazán fájó pont: hogy a csarnokok forgalmát élénkítsék, a főváros vezetése az összes nyilvános piacot felszámolta. Mind a 44-et. A kofák vagy beköltöztek egy épületbe, vagy nem árusíthattak tovább.

A haszon mellett más, nyomós oka is volt a bezárásnak. Budapest ez idő tájt – a kiegyezés és az első világháború között – fénykorát élte, piacain viszont dermesztő állapotok uralkodtak. Az áru jelöletlenül, minőségi ellenőrzés nélkül került be (és ki). Az élő és a frissen leölt állat, zöldség-gyümölcs, tejtermék egymás mellett. Víz és hűtés-fűtés nélkül, fedetlenül, napsütésnek, esőnek kitéve. Hiába szépült, fejlődött, gazdagodott a város – épül az Országház, a Vigadó, a Nyugati pályaudvar, kisföldalatti, villamos, aszfalt, vízmű és közvilágítás –, központi területeit por, kosz, legyek, vér és terjengő szagok uralták.

Mindeközben hömpölyögve áradt a szerencsepróbálók sokasága a fővárosba a gyarapodás reményében. A város lakossága rövid idő alatt sokszorosára növekedett. A népélelmezés és a közegészségügy kordában tartása drasztikus megoldást kívánt.

Rend és fegyelem

Hasonló polgárosodási folyamatok játszódtak le Európa nagyvárosaiban, ahol ez idő tájt élénk vásárcsarnok-építési hullám söpört végig. Külföldi tanulmányutak alapján Budapest vezetése a német modell honosítása mellett döntött. Vagyis az áru egy központi helyre érkezzen a fővárosba, ez lesz az ellenőrző és elosztópont is. Ezt a nagybani piac szerepet a Központi Vásárcsarnok látta el (egyben I. számú kerületi csarnokként is üzemelt). Az épületet sínpályával kapcsolták a vasúti forgalomhoz, és alagúthálózat kötötte össze a Duna rakpartjával, kiépített közúthálózata is megkönnyítette az áruszállítást.

Innen vitték tovább az árucikkeket az öt kisebb csarnokba. De a csarnok nem csupán falat és tetőt jelentett. Komoly infrastruktúra – víz, világítás, hűtőkamra –, központi szabályozás és intézményi kultúra járt az épülettel. Nincs több kiabálás, füttyögés, káromkodás, és tilos az áru hangos ajánlgatása.

A rend és fegyelem betartása a csarnokfelügyelők feladata volt, az ő feladatuk volt az áruk és a mérlegek rendszeres ellenőrzése is. Az eladók a szabadságukat féltették, a vásárlók a hangulatot. De nem volt mit tenni. 1903-ban végre Budán is nyílt vásárcsarnok, a VI. számú, a Batthyány téren. S ezzel az első fejezet hosszú időre le is zárult.

Terepszemle

Most szinte minden kerületre jut egy csarnok, de a verseny is erősebb: szupermarketek, delikáteszek, újhullámos termelői piacok, kenyérközösségek, házhoz szállítás gyengíti a vásárcsarnokok pozícióit. Megváltoztak az igények és a környezet. Nem csak a vevők esetében, egyre több lehetőség nyílik az árusok előtt is: kérdés, hogy továbbra is megéri-e a vásárcsarnoki bérlemény fenntartása.
Sok a dilemma, a világjárvány is átrajzolta az élelmiszer-beszerzés térképét. Ebben a helyzetben indultunk terepszemlére, hogy megnézzük, mit tartogatnak ma a vásárcsarnokok a fővárosnak:

milyen a választék, a hangulat, milyenek az árak, hogyan alakul a termelő-kereskedő arány, hol árulnak a Magyar Konyha termelői kalauzból ismert gazdálkodók, kik a jó árusok. Valamint: hol lehet jót enni.

Nagycsarnok (Központi Vásárcsarnok)

IX., Vámház krt. 1–3.
Árszínvonal: alacsony árkategória
ÁRSZÍNVONAL: Egymáshoz viszonyított arányok (tojás Ft/db, répa, burgonya, alma Ft/kg és retek Ft/cs átlagos ára alapján, két egymást követő hétvégén mérve)

MK-kalauz: Triffla gombaszaküzlet, Fuchs Tej
MK TERMELŐI KALAUZ: A Magyar Konyha 2020 decemberében megjelent kiadványa
egybegyűjtötte az ország top 100 termelőjét. Beszerezhető a kiadónál.

A FŐVÁM TÉRI csarnok továbbra is büszkén viseli a Zsolnay tetőcserepeket és az „I. számú” elnevezést. Örök árucikke a paprika- és fokhagymafüzér, a matyó baba és a konzerv libamáj. Pecz Samu gyönyörű épületét a budapesti köztudat „turistacsarnokként” tartja számon, és a járvány sajnos drasztikusan le is csökkentette a forgalmat.

A hajók (folyosók), ahol egykor királyi fenségek vonultak, most üresen konganak: vásárlók még a hétvégi csúcsban is alig lézengenek, sok üzlet be is zárt. Szépen karbantartott belső tere tiszta és átlátható. Élelmiszert két szinten, az alagsorban és a földszinten vásárolhatunk, a bérlők többségében kereskedők.
A rendezettséget a zárt árusítóhelyek biztosítják, az asztalok és ezzel együtt a termelők is kiszorultak.
Gazdag a tőkehúsok és a feldolgozott húsáruk választéka, különlegességekért az alagsori Steakshopot érdemes felkeresni.

A piaci portékák között egyedi színfolt a földszinti Triffla gombaszaküzlet. Friss kínálatát a szezon alakítja, de elegáns csomagolású (szarvas)gombás készítményeket is árul. A fősor középtáján apró üzlethelyiség: kézzel húzott házi rétes, a húzás műveletét követhetjük is az üvegablakon leskelődve.

Lehel Csarnok

XIII., Váci út 9–15.
Árszínvonal: középkategória
MK-kalauz: Fekete Zsóka (mangalicaáru), Színek Kertje (zöldség), Szomor Ökofarm (szürke marha, bivaly, mangalica), Batha-porta (magolajak), Fuchs Tej

ANGYALFÖLD és Újlipótváros határmezsgyéjén járunk. Nagy múltú kofás piaci környék, csarnokot mégis csak 2002-ben kapott. A szokatlan külsejű épületet ifj. Rajk László tervezte. Harsány színei és formái messziről észrevehetők, belül konszolidált vásár fogad. A vegyes összkép és a közeg kettőssége egyedi atmoszférát kölcsönöz a vásárlásnak.

Kell néhány kör és alkalom, mire a nagy alapterületű, néhol zsúfolt térben kiismerjük magunkat. Utána könnyű megkedvelni. A kereskedői túlsúly miatt hétköznap is van egy sztenderd kínálat, a környező irodaházakból pedig sokan itt intézik a bevásárlást, így a piac egész héten él. Hétvégén több a termelő, őket elvileg a középső, asztalos szakaszon találjuk, bár a gyakorlat nem mindig követi a rendezőelvet. Fekete Zsóka híres mangalicatermékeit a Bulcsú utca felőli bejáratnál találjuk. Péntek az ő vásárnapja, a rutinos vevők kora reggel érkeznek.

A Színek Kertje csak szezonban bérli a 32-es asztalt: a sokszínű paradicsomok, padlizsánok és bébicukkinik nagyon keresettek.

A 603-as üzlet Szomor Dezső ökofarmjának mintaboltja, prémium szürke marha, bivaly és mangalica a kínálatban. Nála szerezhetjük be az őrségi Batha-porta hideg sajtolású magolajait is.
A halasoknál szépen tisztított halat kapunk (és még a december 23-i hajnali rohamban is kedvesek).
Érdemes megnézni a friss fűszernövényes asztalt, a dióféléket és aszalványokat árusító Nógrádiakat,
vagy a kétegyháziak pultját is a Tojásvásár tábla alatt.

Fehérvári úti Vásárcsarnok

XI., Kőrösy József utca 7–9.
Árszínvonal: magasabb árkategória
MK-kalauz: Szomor Ökofarm (szürke marha, bivaly, mangalica), Batha-porta (magolajak), Csengőtej Manufaktúra, Fuchs Tej

HÁROMEMELETES, mégis könnyen bejárható: a lényeg másfél szinten összpontosul. Az első emeletet szánták az őstermelőknek, a gyakorlat azért itt is vegyes képet mutat. A süllyesztett szinten a virágosok sora az érdekesség, és itt találjuk a Szomor Ökofarm mintaboltját is.

Az épület komplexumszerű hangulatán sokat javít a fény szabad áramlása, már ha az időjárás is úgy akarja. A többnyire kedélyes, beszédes árusok egymással és a vásárlókkal is szívesen viccelődnek, jó a hangulat. Kisebb a választék, de az áruk általános színvonala minőségi.

Az eladói közösség egyik ékessége Sári Józsefné Margit, a mindig vidám Margitka, virágos koszorúval a hajában. Nála a tojás különösen kelendő.

A zöldség-gyümölcs részlegen több, egy-egy árufajtára specializálódott árus: saláta és zöld fűszer, alma, burgonya, gomba. Az oldalsó kis pultok is érdemesek a terepszemlére: tanyasi csirke és tojás Dabasról, gyümölcsjoghurt, vaj, tejföl a Csengőtej Manufaktúrától, tehén- és kecske-tejtermékek a Fuchs Tejtől.
A zöldségesek mögött nagy pultok: hentes és halas. Utóbbinál édesvízi és tengeri fajták, rák és kagyló. Sűrűn lakott környék, így a csarnok hétköznap is forgalmas, hétvégén meg pláne.

Bosnyák téri Vásárcsarnok

XIV., Csömöri út 9–11.
Árszínvonal: középkategória

ZUGLÓBAN NYER értelmet a „piaci forgatag” kifejezés. A piac rendezetlensége előnyére válik, ettől igazán autentikus az élmény. Élénk, nyüzsgő és tarka, esetenként hangos és szagos. Már az odavezető utat is lángos és sült kolbász illata mutatja. A zsúfolt belső teret óriási üvegtáblák fedik, könnyű elfelejteni, hogy épületben járunk. Hentesek, savanyúsok, kereskedők terepe, egy beugróban háztáji csirke. Ha középtájon egy asztalnál savanyúkáposzta-halmot látunk, jó helyen járunk: a galgahévízi házaspár saját – nem vecsési – savanyúságot, csilipasztát és ütős tormát árul.

A csarnok egy hátsó udvarban folytatódik, itt árul a termelők többsége, de viszonteladók is vannak.
A kivezető folyosón apró pultok, rajtuk különleges gombafajták, bogyók és termések, mikor mi érik.
Az udvar kínálatát apránként lehet befogadni, sok az árus, az asztalok itt tényleg nem egy kézben összpontosulnak.

Füstölt húsáruért a „Szakállas Vince Péter őstermelő” felirat alatti pultot keresik sokan. Tényleg gyönyörű a sonka, de visznek kolbászt, szalonnát, disznósajtot, hurkát is. Népszerű a mezőberényi Kovács manufaktúra is – Barna Ádám séf tőlük szerzi be a kolbászt. Minőségi kovászos kenyereket árul a ceglédi Bognár sütöde és a Fonyódi pékség.

A székely kocsi pultjában sokféle sajt, a padlizsánkrém, a zsíros tejföl, a brindza és a mazsolás kalács is kedvenc. A hévízgyörki Márta kertészet zöldségei mindig ízletesek. A zöldség-gyümölcs árusok között egyre kevesebb a termelő, és egy-egy félresikerült vásár is becsúszhat. Cserébe a közeg szórakoztató, könnyű jól érezni magunkat.

Fény utcai piac

II., Lövőház utca 12.
Árszínvonal: magasabb árkategória
MK-kalauz: Fuchs Tej, A Sajtosnál Rex ketchup és Paraszt Sajt Farm

TÖBBSZINTŰ, nyitott labirintus. Hogy ne maradjunk le semmi fontosról, széltében-hosszában be kell járni. Ígéretes apró üzletek és asztalok, a választék elég színes, de a sikátorokba is be kell nézni.
A beton- és korlátrengeteg nem tesz jót a hangulatnak. Jó irány viszont az egyre több formabontó elem: kávézók, új árusok, és ide költözött Bíró Lajos hedonista rántott húsos helye is. A Buja Disznó(k) Buda késő délelőttől csinálja a fesztivált. A piac vásárló közege nyitottabb az újdonságra, kell is a vérfrissítés.

Az új szabályzat szerint az árusítóasztalokat már nemcsak őstermelők, hanem vállalkozók is bérelhetik, érdemes körbejárni, kérdezni, kitapasztalni. Magasabb árakra számítsunk. A járvány miatt sajnos sok kis üzlet bezárt, nincs már szürke marha, és a halas is kevesebb.

Az „alaphelyek” viszont továbbra működnek: a felső emeleti (A) Sajtos és (A) Sonkás, kettővel mellettük az ikonikus Lángosos bódé, a közelben a Fuchs Tej kecskesajtos pultja. Különleges színfolt a zsámboki Bálint kert. Friss kínálatában salátafélék, bébi pak choi, cavolo nero, mángold, zöld fűszernövények, mikor minek van szezonja. Itt nem árt kicsit iparkodni, első emeleti asztaluknál már reggel 8-kor áll a sor. Nagy az élet a csarnok külső oldalában is: kovászos pékség, minőségi kávézó, Alaplé Bár.

AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS TÁMOGATÓJA A