A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Port erre vágytunk?

Magyar Konyha

2019. október 30.

A porter izgalmas sör: karakteres ízek, sötét szín, remek illat. Idehaza nem tartozik a megszokott fajták közé, de ha van értelme a lezajlott sörforradalomnak, az pont az, hogy ilyeneket is tölthetünk a hazai poharakba.

A Soproni márka Óvatos Duhaj sorozata a legjobbkor indult: mesteri módon elkapták a kézműves sörök divathullámának tetejét, az első IPA-jukkal az ország legtávolabbi szögletébe is eljutottak. Azóta egyre-másra újabb és újabb tételeket mutatnak be: a néhány hete megjelent porter

egy nyilvános pályázat győztesének, Stubna Ágoston receptje alapján készült.

Mint oly sok fajta, ez is angol eredetű: a sötét, barna malátával készített sört negyed évezrede kezdték főzni a londoni dokkmunkásoknak - története összekapcsolódik a stouttal, sőt, az első évtizedekben nem is nagyon lehetett elválasztani a kettőt.

A Heineken portere felsőerjesztésű – létezik ugyan ennek a sörnek alsóerjesztésű, modernebb változata is, de azt zömmel a Baltikumban készítik,

Sopronban maradtak az archaikusabb metódusnál.

Egyik fő jellemzője az új Óvatos Duhajnak, hogy szűretlen, így a papírforma szerint kicsivel több zamat marad a lében.

A füstös, kakaós-kávés ízvilág ideális főzősörré teszi a portereket; a ziccert nem is hagyta ki a gyár, ők a BBQ sütés mellé ajánlják. Ezen túl persze számos olyan étel van, aminek jót tesz a malátás ízvilág – mi egy sült tökös krémleveshez használtuk fel, amibe chilis-répás goudachips és sonkaszelet került - az utóbbit a feltekerés és ropogósra sütés előtt savanykás tkemalival, azaz grúz jellegű szilvaszósszal kentünk meg.

A készítés közben persze a szánkba is került: van esélye a porternek a sikerre, hiszen rafináltabb az átlag magyar barnáknál, igaz,

hű marad nevéhez, óvatosabb a telivér angol változatoknál.

Ahogy a szénsav feldobja a szájüregbe a sűrű habot, szépen, egész korrekt ívet építve érvényesülnek aromái, míg a füstös utóíz át nem veszi a terepet.

Alkoholtartalma 5,2 százalék, vagyis a Brown Porter kategóriába soroljuk – ide a 4-5,5 százalék közöttiek tartoznak. Legszebb arcát 10 Celsius körül mutatja, vagyis ne hűtőhidegen essünk neki. Egyedüli hibájának a kissé olcsó malátákra emlékeztető mellékzöngéjét lehetne kiemelni, ha tippünk igaz, a sötét színért felelős festőmaláta a hunyó.

Nagyipari sörhöz képest a soproniak Portere teljesen rendben van – az, hogy a magyar piac miként reagál rá, majd hosszú távon kiderül. A mi véleményünk szerint a pohárban és a konyhában is érdemes helyet találni neki.