Mindent elronthat, vagy akár az egész vacsorát is megkoronázhatja, milyen hangokkal vagyunk körülvéve egy étteremben.

Az étkezés élményét nem csak a fogások, illetve a kiszolgálás minősége befolyásolja, hanem az is, hogy az adott vendéglátóhelyen mekkora a zaj, vagy szól-e valamilyen zene. Bár pillanatnyilag nem ez tűnik a legsürgetőbb megoldandó problémának az ágazatban, de a későbbiekben nagyon is fontos lesz figyelni erre. Egy kutatás szerint a vacsora alatt hallható általános hangok – és azok zajszintje – ugyanis kulcsszerepet játszanak abban, mennyire találjuk élvezetesnek az étkezést.

„Tanulmányunk nem csak azt igazolja, hogy alacsony zajszint esetén a halk, megnyugtató zene kedvező hatással van az ételek élvezetére, de egyúttal azt is, hogy már egy ’normálisnak’ tartott háttérzaj is ront a vendégek vacsoraélményén” – magyarázta a kutatás vezetője, Mahmoud Alamir.

„Nem feltétlenül vesszük mindig észre, hogy a zaj mennyire befolyásolja a stressz-szintünket, pedig – valamilyen mértékben – mindannyian érzékenyek vagyunk rá” – folytatja a Flinders University tudósa.

A kutatásról

Az említett tanulmányban a szakemberek azt vizsgálták, hogy a különböző nemű, életkorú, és zajérzékenységű alanyok hogyan reagálnak arra, ha étkezés közben valamilyen háttérzaj hallatszik. A tudósok a zajokat három fő típusra osztották – utcazajok, éttermi zajok, halk zene –, és hatásukat három erősségi kategóriában – 30, 40 és 50 dBA – vizsgálták. A kutatásban résztvevőket arra kérték, egy 11 pontos Likert-skála kitöltésével válaszoljanak arra, hogy az adott zaj befolyásolja-e őket a közben fogyasztott étel élvezetében.

Az eredmények azt mutatták, hogy a zajokra érzékenyebbek, az idősebbek, illetve a nők rosszabbul reagáltak az éttermi és az utcai zajszint megemelésére. Ugyanakkor a tudósok azt is észrevették, hogy a halk zene kedvezően hat az étkezési élményre (30 dBA esetén például figyelemreméltó, 60 százalékos a javulás).

A tanulmány társszerzője, Dr. Kristy Hansen hangmérnök szerint

„A belső terek tervezésében még nagyobb szerepet kellene kapnia az akusztikus dizájnnak. A vendéglátóhely zajosabb és csendesebb területei más-más vendégcsoport számára ideálisak” – magyarázza a szakember.

Mi a normális?

Korábbi vizsgálatok szerint a vacsorázás közbeni beszélgetést egy nagyjából 74 dB-es, „mérsékelt” szintű moraj még nem zavarja, azonban ezt a fülnek még kellemes szintet sajnos sok étterem túllépi. 2017-ben egy halláskárosultakat képviselő brit szervezet (Action on Hearing Loss) néhány étterem esetében akár 90 dB-es értékeket is rögzített egy-egy forgalmasabb estén – ez nagyjából ahhoz hasonlít, mintha a szendvicsünket egy fűnyíró közelében falatoznánk el.

Az is kiderült már, hogy a magas zajszint az étkezések ideje alatt az egészségre is ártalmas. Egy kutatás arra jutott, hogy minél zajosabb a vendéglátóhely, a vendégek annál jobban preferálják a kalóriadúsabb, egészségtelenebb ételeket, amelyeket ráadásul az átlagosnál gyorsabban is tömnek magukba.

A magas zajszint hosszú távon egyébként károsabb magára a személyzetre, mint a vendégekre, ezt pedig egyre több étterem felismeri, bár

Hangulatgyilkos csend?

Bár a döntés mögött ez esetben közegészségügyi megfontolások álltak, a csendre intés néhány hónapja Skóciában sem nyerte el a szakma tetszését: mint ahogyan arról mi is írtunk, a skótoknál nagy felháborodást keltett az az intézkedés, amivel a helyi vezetés megtiltotta a zenelejátszást a vendéglátóhelyeken azzal az indokkal, hogy a zaj hatására az emberek közelebb hajolnak egymáshoz, ami kedvez a koronavírus terjedésének. A csend ugyanis sokak szerint egyértelműen ront a vendéglátóhely atmoszféráján.

„Szükség van a háttérzenére, különben a síri csendben a vendégek elkezdenek feszengeni, s önkéntelenül suttogóra fogják. A betérők egy hangulatos helyen akarnak vacsorázni, nem pedig egy könyvtárban” – nyilatkozta akkor egy skót vendéglátós.

„Síri hangulat, ez jut róla az eszembe. Ma jártam pár helyen, ahol már nem szólt a zene, és tudod, milyen volt? Mint a záróra előtti utolsó félóra, amikor már pakol a személyzet – csak most ezt képzeld el egész nap, csúcsidőben is! A bárok, pubok, éttermek esetében a zene az atmoszféra-teremtés egyik alappillére” – ecsetelte akkor egy másik érintett.

A vélekedés általános, és bizonyos helyek esetében talán még helytállónak is mondható, de az éttermeknek a teljes újranyitást követően, hosszú távon érdemes lesz majd odafigyelnie arra, hogy

Annál is inkább, mert a túl hangos miliő árt az üzletnek: egy 2019-es felmérés szerint 10-ből 8 ember ment már el a tervezettnél korábban egy vendéglátóhelyről kifejezetten a kellemetlen zaj miatt, ráadásul azt is bebizonyították már, hogy a hangos zaj ronthatja az ízérzékelést.

Ugyanakkor, a szakemberek szerint a zajcsökkentésre egyáltalán nem kell úgy tekinteni, mint ami biztosan kinyírja az életérzést. Átgondolt tervezéssel, bútorozással, kárpitozással, vagy akár egy speciális, fújható hangelnyelő réteg alkalmazásával is ügyesen a konkrét vendégkör igényeihez kalibrálható a vendéglátóhelyek zajszintje.