receptje
2020. március 22.- 1 kanál zsír
- 1 szál füstölt kolbász
- 3 szem burgonya
- 2 szál sárgarépa
- 1 szál petrezselyemgyökér
- 100 g rizs
- 1 fej káposzta
A vitéz (más változatokban szegény legény) betér egy faluba, hátha megszánják egy tányér levessel, de elküldik: a nincsből nem lehet adni. A találékony legény aztán már csak edényt kér meg egy is vizet, hogy kőlevest főzhessen. Ez annyira érdekes, hogy a kíváncsi gazdasszonyokat hamar ráveszi, adjanak először csak egy kanál zsírt, majd egy kis kolbászt, egy kis zöldséget, némi rizst, így lesz a kőből forró, laktató étel.
Van olyan változat, amelyben az egész falu a csodájára jár és ad valamit a leveshez, végül kerül kenyér, káposzta, szalonna is, és van, amelyben a vándornak még a követ is sikerül eladnia.
Nehéz kort idéz, amikor a nincstelenség, az éhezés állandó volt, a kiszolgáltatottság és a nélkülözés bizalmatlanságot szült, de nem csak a mesékre igaz, hogy a bajban együtt mindig könnyebb boldogulni. Hát még akkor, ha leves is van.
ELKÉSZÍTÉSE:
A népmese szerint egy tenyérnyi megmosott követ teszünk a fazék aljára, majd felöntjük vízzel, de a követ nyugodtan elhagyhatjuk. Adunk hozzá egy csipet sót, egy kanál zsírt, egy szál feldarabolt kolbászt, csípős is lehet. Amíg fő, megtisztítjuk és feldaraboljuk a burgonyát, a sárgarépát és a gyökeret, majd a káposztával együtt ezt is hozzáadjuk a leveshez. Egy marék rizst is teszünk bele, majd addig főzzük, míg a zöldségek megpuhulnak, és ízlés szerint sózzuk. Egyes változatokban szalonna is kerül a levesbe.
káposzta , rizs , sárgarépa , petrezselyemgyökér , burgonya , kolbász , zsír , leves
