Gasztroarcok  » Termelők

A Nagy-tavaktól a Szent György-hegyig

Gilvesy Róbert

Kanadában született magyar környezetben. Egyik legszebb emléke a szárított dohány illata. A kilencvenes évek elején szeretett bele a Szent György-hegy szívében fekvő romos Esterházy-présházba. Építésznek tanult, a saját tervei alapján keltette új életre a több mint 200 éves pincészetet. Gilvesy Róbertnél jártunk Hegymagason.

Az igazi kézműves borász

Homonna Attila

Egyszer elzarándokolt a Himalájába, és hatputtonyos tokaji aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Nála a borkészítés valóban kézműves, a személyes jelenlét a leghathatósabb eszköze. Hisz a száraz furmintban, a késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira és persze az aszúra. Homonna Attilánál jártunk.

Földre szállt bárányok

Balogh-Nagy Erzsébet

Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nem csak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.

A Kreinbacher Birtok Somlóról

Kreinbacher József

Kreinbacher József üzletember 2002-ben birtokot alapított Somlón, ültetvényeket vásárolt, szőlőt telepített és elképesztő fejlesztésekbe fogott. A Kreinbacher Birtok mára Magyarország egyik leghaladóbb szellemű borászatává nőtte ki magát, ráadásul a hazai pezsgők frontján is áttörést ért el.

Tündérország igenis létezik. A hegymagasi Szászi Birtok

Szászi Endre

Amikor Hegymagason a Szászi pincészet teraszáról körbenézek, Tündérországot látom Szigliget, Tördemic és Badacsony tanúhegyeivel. Úgy, ahogy Eötvös Károly megírta.

A borász, a szakács meg a sommelier

Szerelemborászat

Tíz évvel ezelőtt a paloznaki plébános megkereste Jásdi István borászát, megnézne-e a Slikker dűlőben egy pusztuló ültetvényt. „Adnék hozzá egy legendát is – mondta a pap – egy régi vitézről, meg a szőlőről.” Így kezdődött.

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. következő »