Nem először fordul elő, hogy az ázsiai konyha alapfogása komoly kulturális feszültségeket okoz a két nemzet, Kína és Korea között.

A kimcshi (vagy kimchi) nem egyszerűen a koreaiak egyik, világszerte ismert, ikonikus alapfogása, de hosszútávú vitatéma a két ázsiai ország között, amelynek újabb szakasza az elmúlt hetekben lángolt fel.

A dél-koreai kulturális és turisztikai minisztérium még júliusban adott ki egy feljegyzést, amelynek a témája a koreai ételek nevének megfelelő külföldi interpretálásáról szóló hivatalos irányelv módosítása volt. Ennek egyik szakasza foglalkozott a kimcshi kínai elnevezésével is – a dokumentumban

A probléma alapvető gyökere az, hogy a kínai nyelvben nincs olyan hangzó és karakter, amellyel megfelelően kiejthető és leírható lenne az eredeti, kimcshi név. Emiatt az agrárminisztérium állítólag 4000 kínai karaktert vizsgált meg, hogy eldöntse: végül mely hangzókkal lehetne leírni kínaiul a koreai étel nevét. A szakemberek végül a sincsi elnevezés mellett döntöttek, tekintve, hogy szerintük hangzásában – és némileg a jelentésében is – ez áll a legközelebb az eredeti névhez.

Az új elnevezéssel a szöuli kormány egyszer és mindenkorra határozott vonalat szeretett volna húzni a koreai kimcshi és a kínai savanyított zöldségek közé – ezek közös kínai neve a páocáj.

„A kínai sincsi elnevezéstől a minisztérium azt reméli, hogy a kimcshi és a páocáj végre világosan elkülöníthetővé válik, és a koreaiak tradicionális fogását innentől senki sem fogja összekeverni más ételekkel Kínában sem”

– olvasható a koreaiak által kiadott közleményben.

Az irányelv valójában inkább egy ajánlás a koreai kormány részéről: azoknak a cégeknek szerettek volna segítséget nyújtani az újítással, amelyek termékeit kínai piacra szánják, és korábban meggyűlt a bajuk a megfelelő fordítással – de a használattól természetesen azt remélték, hogy idővel elterjed majd a kínai lakosság körében is.

Talán mondani sem kell, hogy a törekvés iszonyatos indulatokat váltott ki mind a közösségi felületeken, mind pedig a médiában, mindkét országban.

Kimcshi és páocáj – mi a különbség?

A feszültség mélyebb megértéséhez kezdjük az alapokkal. A kimcshi lényegében egy gyűjtőnév, mintegy 100, különböző típusú fermentált zöldségételre használják Koreában. A mindennapokban leginkább a fűszeres – chilis, borsos, fokhagymás, gyömbéres-sós – kínai kelre használják.

A páocáj viszont szó szerint áztatott zöldséget jelent, lényegében azért, mert ezt a fogást általában sós lében tárolt zöldekből, jellemzően káposztából és répából készítik, gyakran akár fűszerek nélkül is. Ezt a savanyúságot aztán üvegekbe töltik és szobahőmérsékleten érlelik.

A két étel hordoz némi hasonlóságot, így a kínai nyelvben a kimcshit általában a hanguo páocáj, azaz a koreai savanyúság névvel illették.

Nem az első alkalom

A sincsi elnevezés meghonosítására azonban nem a mostani volt az első törekvés a koreaiak részéről, írja a CNN. Az ország agrárminisztériuma már 2013-ban kísérletet tett a név elterjesztésére, arra válaszul, hogy a tengerentúli, sőt, magán a koreai piacon is sorra jelentek meg a kínai „kimcshi” termékek. Dél-Korea 2006 óta hátrányban van Kínával szemben: az adatok szerint 2007 és 2011 között az előbbi ország kínai kimcshi importja minimum megtízszereződött.

A 2013-as hivatalos bejelentést azonban villámgyors válaszreakció követte. A kínaiak annyira elutasítóak voltak az új megnevezéssel, hogy a régi név gyakorlatilag sértetlenül úszta meg a lecserélési kísérletet.

Ugyanakkor szintén ebben az évben Dél-Korea egy óriási nemzetközi sikernek is örülhetett a témában: a kimcshi készítésének és megosztásának hagyományát, a kimdzsangot az UNESCO az eszmei örökségek közé sorolta, mint „Korea egyik kulturális szimbólumát”.

„A kimcshi Dél-Korea nemzeti étele, és nem csak azért, mert a koreaiak gyakorlatilag minden egyes étkezéshez fogyasztják, hanem azért is, mert ez a világon a legismertebb koreai étel

– a nyugatiak képtelenek a gimbapot megkülönböztetni a szusitól, de azt majdnem mindenki tudja, hogy a kimcshi egy koreai étel” – magyarázza a Cardiff University kínai tanulmányok előadója, a kutató Elaine Chung.

Chung munkássága elsősorban Kína és Korea kultúrájára fókuszál. Ennek keretében a tudós 2014-ben már kiterjedt kutatásban foglalkozott azzal, hogy milyen hatásai lehetnek annak, ha a kimcshit kínaiul ezentúl a páocáj helyett a sincsi névvel illetik. Chung szerint a már akkor is parázs vita csak tovább erősödött az azóta eltelt időszakban.

„Amikor azt a kutatást végeztem, a kimcshi-sincsi viszály még leginkább a közösségi média berkein belül zajlott, mostanra viszont, úgy tűnik, hogy onnan már továbbgyűrűzött az offline világba is” – fejtegeti. „A koreai kormány bejelentése a véleményem szerint elsősorban Korea lakosságának szólt –

A dráma közepén

A kimcshi-konfliktusban újból fellángoló indulatok szinte egyenes következményei a közelmúlt kulturális feszültségeinek a két ország között.

2020 novemberében Kína ISO-bizonyítványt szerzett a szecsuáni páocáj számára. A kínai Global Times pedig egy cikkben úgy fogalmazott: „a szecsuáni páocáj nemzetközi standarddá vált” az ágazatban. (…) Az úgynevezett ’Kimcshi (Páocáj) Szuverén Állam’ sokáig csak a nevében létezett.”

Dél-Korea lakossága és a média is felháborodott, szerintük a kimcshit el akarják rabolni az országtól.

Csak olaj volt a tűzre az a YouTube-videó, ami futótűzként terjedt el, s amiben egy pucérnak tűnő férfi, egy kínai kimcshi gyárban egy barna folyadékkal és káposztával teli „medencében” pancsol – „íme, Kína visszataszító kimcshi üzeme”, állt a címben.

A dél-koreai kormány más lépéseket is tett az ügyben: néhány hónappal ezelőtt az ország nemzeti promóciós ügynöksége publikált könyvet a kimcshiről, amelyben egy egész fejezet szól a páocáj és a kimcshi közötti különbségek taglalásáról.

A Gangvon tartományba tervezett „Chinatown” turisztikai látványosság megvalósítása például a hatalmas, civil ellenállás miatt dőlt dugába áprilisban: a petíciót több ezren írták alá.

A Joseon Exorcist című történelmi tévésorozatot pedig alig két epizód után kaszálták el, miután tömegek tiltakoztak az ellen, hogy a jelenetekben a főhős kínai stílusú ruhákban látható, miközben kínai ételeket és italokat fogyaszt.

Sőt, még a világhíres K-pop csapat, a BTS is belekeveredett a drámába. Júniusban egy műsorban, amelyben a koreai banda volt a fő attrakció, a kínai feliratozásban a kimcshit páocájnak fordították – ez pedig szinte felrobbantotta az internetet, hatalmas volt a felháborodás. Az emberek szerint a fordítással csak a kínai páocáj malmára hajtották a vizet. A showműsor mögött álló online platform és Dél-Korea legnagyobb keresőmotorja, a Naver hiába magyarázta, hogy a feliratozás teljes összhangban volt a Kulturális és Turisztikai Minisztérium aktuális fordítási irányelveivel.

„Megváltoztatjuk a problémás rész feliratozását, amint a kezünkben lesz az új irányelv” – nyilatkozta az incidensről a Naver szóvivője. A dokumentumot nem egészen egy hónappal később, a minisztérium ki is adta – ezzel vissza is érkeztünk napjainkhoz.

Mi változik?

Úgy tudni, hogy néhány vállalat máris reagált a névcserére. A Naver elsőként reagált az új iránymutatásra, és módosította a fordítását. A dél-koreai élelmiszer nagyvállalat, a Bibigo kínai weboldalán is már a sincsi elnevezés olvasható.

Azonban a névvel úgy tűnik, hogy sem a kínaiak, sem a koreaiak nem igazán elégedettek.

A kínai közösségi média platformon, a Weibón a névváltoztatás kapcsán többnyire negatív kommenteket és bejegyzéseket találhatunk. Sokan úgy érvelnek, hogy azért nem használják az új kifejezést, mert a kimcshi végülis a kínai páocáj hatására alakult ki. Mások úgy fogalmaznak, hogy bár értik a különbséget a két étel között, de nem szeretik, ha mások mondják meg nekik, hogyan nevezzenek egy ételt, aminek hagyományosan már van egy másik neve.

„Nem értem, miért kellene úgy hívnunk, ahogyan a koreaiak akarják. A köznyelvet nem a használók gyakorlata alakítja?” – érvel egy felhasználó.

A 2013-as névváltoztatási kísérlet azért fulladt kudarcba, mert a kínaiul beszélők egyszerűen nem voltak hajlandóak használni az új elnevezést. Ez valószínűleg most sem lesz másképp, jegyzi meg Chung. „Nagyon nehéz meggyőzni az embereket, hogy egy üres szóhalmazt – a karakterkombinációnak nincs valós jelentése kínaiul – használjanak ahelyett, ami már a mindennapjaik része” – fejtegeti a szakértő.

Ugyanakkor a koreai kormány által kiadott dokumentumban óvatosságra is intik azokat a dél-koreai vállalatokat, amelyek kimcshit exportálnak Kínába, mert a kínai törvények kimondják, hogy a termékeken olyan elnevezéseket kell használni, amelyeket ismernek a kínai vásárlók. Mindez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a sincsi kifejezés mellett a címkéken továbbra is fel kell majd tüntetni a páocáj nevet.

Egyes vélemények szerint ezzel a lépéssel Korea csak „kínaira fordítja” saját kultúráját, de ehelyett inkább az eredeti nevet kellene Kínában is erőltetni, tekintve, hogy a világ más tájain is ezt az elnevezést, hangzást ismerik. Szerintük

mutat rá Chung.

A koreai Jeonbuk Nemzeti Egyetem nyugalmazott professzora, Kim Byeong-gi is éles hangú cikkben bírálta az akciót, amelyet „teljességgel abszurdnak” titulált.

„Óriási hiba, hogy a koreai kormány előállt ezzel a bizarr kifejezéssel, amivel az volt a célja, hogy a kimcshi hírnevét erősítse, illetve megkülönböztesse azt a kínai páocájtól. Ezzel azonban csak azt lehet elérni, hogy a kimcshi jelentése – a büszke név, amelyet a világ már oly jól ismer – még zavarosabbá válik.”

A fentiek figyelembevételével szinte lehetetlen megmondani, az új kínai név bevezetése sikerrel járhat-e. A szakértő mindenesetre úgy véli, hogy a hírneves fogás körüli kulturális háborúnak ezzel aligha lesz vége.