Meglepő lehet, de a globális felmelegedés kapcsolatba hozható a fagykárokkal is.

Ha egy társaságban szóba kerül a globális felmelegedés témája, az egyik általános visszavágás az szokott lenni, hogy „rendben, de ha a Föld légköre valóban melegszik, miért van ennyiszer, indokolatlan időben is hideg?” (Az ilyen parttalan viták miatt a szakértők szerencsésebbnek is tartják, ha inkább elfelejtjük a kifejezést, és a klímaváltozást használjuk helyette.)

Az időjárási mintázatok elképesztően bonyolultak – ezért sem egyszerű például az előrejelzés – és annak meghatározása, hogy egy adott esemény hogyan simul bele a klímaváltozás nagy képébe, szintén komplikált.

Nézzünk egy konkrét esetet: idén áprilisban a franciaországi szőlőket hatalmas fagy pusztította, amely a tőkék mintegy 80 százalékát érintette, és ami a becslések szerint nagyjából 2 milliárd dolláros kárt okozott – nem éppen ezt várnánk egy felmelegedő bolygótól, igaz?

Egy európai kutatókból álló csapat új elemzése azt állítja, hogy ezért, a francia borászatot, illetve mezőgazdaságot sújtó, tragikus eseményért végső soron a klímaváltozás okolható – de nem is elsősorban azért, mert az április annyira hideg volt, hanem sokkal inkább, mert a március volt annyira enyhe.

Tudományosan elfogadott modellekkel dolgozva a tudósok rámutattak:

március során a szokatlanul enyhe időjárás Franciaországban sorra állított be új rekordokat, aminek következtében a természet is jóval hamarabb ébredt. A korai rügyfakadás viszont, többek között a szőlőtőkéket is sokkal sebezhetővé tette a későbbi hidegekkel szemben – ezt a francia gazdák a saját bőrükön is megtapasztalhatták, amikor a fagykárok (a francia agrárminisztérium adatai alapján) „több százezer hektáros” területet érintettek az országban.

A kérdés, hogy az ehhez hasonló események inkább még a kiszámíthatatlan véletlenek kategóriájába sorolhatóak inkább, vagy megjósolható a valószínűségük? A tudósok szerint az utóbbi.

„Összességében arra jutottunk, hogy az emberiség által okozott klímaváltozás a 2021-es év tavaszi fagykárainak valószínűségét 20-120 százalékkal növelte meg”

– írják a tanulmányban.

„Itt van tehát egy paradoxon: a globális felmelegedés a fagykárok számának növekedéséhez is vezethet” – magyarázta Robert Vautard, a csapat egyik tagja, aki a Tudományos Kutatóközpont francia részlegének vezető tudósa, illetve a Pierre-Simon Laplace Intézet igazgatója.

A tudósok rájöttek, hogy a korai rügyfakadás manapság sokkal gyakoribb, mint a tavaszi fagyok, és valójában ez okozza a valódi problémát.

„A vizsgálataink eredményeiből az látszik, hogy a klímaváltozás miatt a rügyfakadás egy, a megszokottnál korábbi idősávban indul, ugyanakkor pedig a tavaszi fagyok valamivel enyhébbek. Fontos viszont, hogy az előbbi esemény dominál az utóbbi felett. Ennek pedig az a következménye, hogy a szőlő gyorsabban növekszik és érik, azonban emiatt sokkal kiszolgáltatottabb is egy hirtelen bekövetkező, hidegebb időszak alatt.”

A tudóscsapat másik tagja, Friederike Otto – a University of Oxford Környezeti Változások Intézetének társigazgatója – rávilágított a felfedezés szélesebb összefüggéseire:

„A tanulmányunk remekül rávilágít arra a tényre, hogy a klímaváltozás az egész éghajlati rendszerre hat. Az egyes komponensek különböző mértékben és gyakorisággal ugyan, de egyre több váratlan időjárási eseményt idéznek elő – a hőhullámok, áradások és aszályok csak a legnyilvánvalóbbak ezek közül.”

A friss tanulmány azonban nem foglalkozik a megoldási lehetőségekkel.

„Az eredményeink azt igazolják, hogy a korai fagykárok a klímaváltozás egyik elképesztően költséges következményei is lehetnek, amelyek már most óriási károkat okoznak a mezőgazdaságnak. Kutatásainkat mindazonáltal az érintett, konkrét fajokra kifejlesztett hatáselemző modellezéssel, illetve az azok alapján kidolgozott adaptációs stratégiákkal szükséges kiegészíteni.”