November környékén érdekes gyümölcs tűnik fel a boltokban. A fényes, narancsszínű, gömbölyded valami leginkább paradicsomra emlékeztet, de tetején széles csészeleveleket látni. A gyümölcsöt általában datolyaszilva, hurma, esetleg kaki néven árulják.

A kakit természetesen nem magyarul kell érteni, a gyümölcs japán neve, ezt, vagy a persimmon szót használja az angol is. Bolti neve nálunk datolyaszilva, de valójában sem a datolyához, sem a szilvához nincs köze: a növény (Diospyros kaki) az ébenfafélék családjába tartozik. A nemzetséghez tartozó mintegy 700 fajból legismertebbek a kérgük alatt fekete, kemény és tartós faanyagot adó, híres ébenfák, valamint a datolyaszilvához hasonló gyümölcsöt adó fajták.

A kaki egészen későn érik, gyakran a levelek lehullása után válnak a zöld „paradicsomok” igazán narancsszínűvé, de bármilyen későn szedjük, frissen szüretelve a gyümölcsök többsége fogyasztásra még alkalmatlan. Ennek oka a gyümölcs magas csersavtartalma: ha valaki a frissen szedett, kemény kakiszilvába harap, zöldségesnyelven szólva, igencsak csókra húzza a száját.

A szupermarketekben kapható datolyaszilva nagyrészt Spanyolországból származik, ahonnan évente mintegy 200 ezer tonnát szállítanak külföldre.

A spanyol termés több, mint kétharmadát Valencia környékén szüretelik, arrafelé autózva szinte annyi kakifát látni, mint citrusfélét.

Az enyhe, fagymentes klímán a gyümölcsöket ősztől tél végéig folyamatosan szedik, majd a feldolgozóüzemekben 24 órára szén-dioxid kamrába teszik őket. Ennek hatására a gyümölcshús ropogós marad, de a csersav lebomlik.

A gázkamra után a datolyaszilvákat futószalagon megmossák és kefével fényesre polírozzák, majd minőség szerint válogatva kerülnek kartondobozba. A boltjainkban kapható datolyaszilva szinte mesterkéltnek, túl szépnek tűnik, de a citrusfélékkel vagy akár almával ellentétben, héjukat csak tiszta vízzel öblítik le, és gyanús fényességük is egyszerű gépi suvickolástól ered.

A trópusi eredetű déligyümölcsökkel ellentétben a kaki előnye, hogy Európában termelik, így nem kell messziről szállítani. Vastag héja és utóérő jellege miatt nem különösebben kényes, nem kell mindenféle vegyszerekkel kezelni, hogy a boltokba jutva szépségét megőrizze.

Mivel nincsenek magjai, a kaki fogyasztása nagyon kényelmes, a héja is ehető. Csak úgy magában is meg lehet enni, akár egy almát. Spanyolországban sokszor salátákhoz keverik a kockára vágott ropogós, élénk színű gyümölcsdarabokat. Édeskés, de lágy, nem túl markáns ízükkel nem lógnak ki a komplexebb, hússal készülő kombinációkból sem, egy cézársalátát is fel lehet dobni velük.

Az érett kaki magas szénhidráttartalma miatt a kalóriadúsabb gyümölcsök közé tartozik. Ugyanakkor viszonylag sok rostot, és sokféle vitamint, ásványi anyagot találunk benne, közülük az A-vitamin, illetve a mangán mennyisége emelkedik ki.