Wolfgang Puck sztárséf vasárnap még a legnagyobb filmes díjátadó cateringjét vezényelte Los Angelesben, 3 nappal később pedig már Budapesten kóstolta Mautner Zsófi főzelékeit.
A legnagyobb amerikai filmes díjátadó gáláját követő fogadás menüjét évtizedek óta jegyző sztárséf, Wolfgang Puck ismét Budapesten járt és a magyar gasztronómiával ismerkedett.
A sztárséf, aki a világ 10 leggazdagabb séfjének egyike, nem először találkozik hazánk legismertebb gasztrobloggerével. Wolfgang Puck a Matild Palotával való gasztronómiai együttműködése miatt időről-időre ellátogat Magyarországra, ilyenkor pedig nem mulasztja el, hogy valami újat tanuljon a magyar gasztronómiáról. Tavaly nyáron Zsófi egy paprikafarmot mutatott a híres séfnek, az akkori találkozás pedig egy érdekes felismerést hozott: Wolfgang Puck, ahogy oly sok külföldi, nem tudja, mit is jelent a főzelék.
A főzelékre nincsen más nyelvben szó
Zsófi szerint a főzelék igazi magyar specialitás, még lefordítani is nehéz, hogy ez pontosan micsoda, mert nem létezik rá angol kifejezés. Valahol a pörkölt és a leves között helyezkedik el a palettán, Zsófi egy gasztronómiához értő ismerőse, aki egyébként a UCLA-n tanít, mint professzor, egy új kifejezést is alkotott rá a ’stew’ és a ’soup’ szavakból, így született meg a ’stoup’, melyet most Zsófi is továbbadott Wolfgangnak, amikor főzelékeit prezentálta. A kóstoláshoz csatlakozott Szántó István, a Spago Budapest vezető séfje és Tetsu Yahagi, Wolfgang Puck jobbkeze.
„Lenyűgöz a vitalitása, a profizmusa, a valódi érdeklődése, nyitottsága és a derűje”– mesélt a találkozásról Zsófi „Már második alkalommal volt alkalmam a magyar konyhából mutatni neki egy – ezúttal számára teljesen ismeretlen – szegletet. A főzelékek, melyeket vittem neki: medvehagymás zöldborsó grillezett gombával, sáfrányos sárgarépa sült kelbimbóval, répazölddel, és kovászos uborkás krumplifőzelék lágytojással, kaporral. Nekem úgy tűnt, hogy nem csak udvariasságból dicsérték a főzelékeket. Boldog voltam, hogy éppen a nemzeti ünnepen, március 15-én valósult meg ez a találkozás. Én ezen az ünnepen ennél hazafibb nem is lehettem volna. Nem tudom, hogy ezek után legyen-e az a küldetésem, hogy az Oscar-gálán egyszer szolgáljanak fel főzeléket. Remélem, hogy találkozunk majd még Wolfganggal, és akkor előhozakodok neki az ötletemmel.”
