Gyenge a termés, mégis ez hozhatja el a békét a globális borpiacon. Horvátország Michelin-csillagokat gyűjt, vörös hús helyett együnk több halat, a veszprémi ínyencek pedig jobb, ha máris elkezednek olaszul tanulni. Gasztromorzsák.

Erre cserélje le a vörös húst!

Évente mintegy háromnegyedmillió életet mentene meg, és a klímaváltozásra is jótékonyan hatna, ha az emberiség vörös húsok helyett sokkal több apróhalat – heringet vagy szardíniát – fogyasztana.

Erre jutott egy japán és ausztrál kutatókból álló csapat, amely több mint 130 ország adatait elemezte. Tanulmányukban amellett érvelnek, hogy vörös hús fogyasztása esetén könnyebben alakulnak ki szív- és érrendszeri betegségek, ezzel szemben az apróhalak nem csak egészségesebbek, hanem rendkívül táplálóak, és bőségesen előfordulnak a világ óceánjaiban.

A tudósok hangsúlyozták, hogy az apróhalakban rengeteg a többszörösen telítetlen zsírsav, amelynek bevitele megelőzheti a koszorúér-betegséget, ezen kívül bőségesen tartalmaznak kalciumot és B12-vitamint. Ezen kívül pedig ezeknek a legalacsonyabb a szénlábnyoma az állati eredetű élelmiszerek közül.

Jelenleg az apróhalak háromnegyedéből hallisztet és halolajat készítenek, amelyek főként a halgazdaságokban kerülnek felhasználásra. Ezen a gyakorlaton kellene változtatni és ujjászervezni az apróhalak globális elosztását. 

Az olasz gasztronómia lesz Veszprém vendége

A balatoni régió több mint 50 étterme és borászata mellett idén Olaszország kulináris különlegességeit mutatja be a Balaton Wine & Gourmet szeptember 6-8. között Veszprémben.

Mészáros Zoltán, fesztivál ügyvezető igazgatója a rendezvény sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a fesztiválon Japán és Spanyolország, majd Argentína és Franciaország után idén Olaszország a díszvendég, Veszprém így egy mini olasz gasztrofesztiválnak is otthont ad majd.

2025-ben az olaszországi Gorizia és a határ túloldalán fekvő, szlovéniai Nova Gorica lesz Európa Kulturális Fővárosa, a testvérvárosok pedig a Balaton Wine & Gourmet-n is bemutatkoznak majd. Manuel Jacoangeli, Olaszország magyarországi nagykövete elmondta, az olasz gasztronómiai hagyományok legjavát tervezik bemutatni egy hasonlóan kiemelkedő gasztronómiai hagyományokkal rendelkező régióban. Számos olasz szakember érkezik majd Veszprémbe szeptember elején, akik menüsorok, előadások és szakmai szemináriumok segítségével mutatják be többek között az olasz bor és a prosecco, az aperitivek és koktélok, a kávék és az extraszűz olívaolajok világát.

A fesztivál során családi programok, ingyenes kóstolók, szakmai workshopok és Michelin-csillagos séfek élményétkezései is várják az érdeklődőket.

Horvátországban is gyűlnek a Michelin-csillagok

A Rovinjban található Agli Amici lett Horvátország első étterme, amely két Michelin-csillaggal büszkélkedhet, az egycsillagos éttermek száma pedig kilencről tízre emelkedett az országban.

A zágrábi Dubravkin put első alkalommal kapott Michelin-csillagot. További kilenc étterem - a szintén zágrábi Noel, a sibeniki Pelegrini, a dubrovniki 360 (fok), a rovinji Monte, a Pag szigetén található novaljai Boskinac, a korculai LD Terrace, a rijekai Nebo, a Mali Losinj szigetén található Alfred Keller és a jastrebarskoi Korak - sikeresen megtarthatta csillagát.

Tizenegy horvát étterem Bib Gourmand minősítést kapott a jó ár-érték arányú ételekért.

Kristjan Stanicic, a Horvát Turisztikai Közösség igazgatója szerint Horvátország mára elismert minőségi és vonzó úti cél, a Michelin-védjegyek pedig a horvát gasztronómia kiválóságát és szakácsainak szakértelmét igazolják, akik munkájukkal és erőfeszítésükkel járulnak hozzá a vendégek elégedettségéhez. Szerinte azt, hogy az országban 93 étteremnek van valamilyen minősítése, nagyon jól ki fogják tudni használni a gasztronómia mint termék és Horvátország mint desztináció további népszerűsítésére.

Világszerte gyengélkedik a bortermelés

A globális bortermelés idén, 1961 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza, legfőképp a szőlőültetvényeket sújtó szélsőséges időjárás miatt. Az erről szóló jelentést a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet közölte.

Adataik szerint a termelés 244,1 millió hektoliterre csökkent, ami hét százalékos visszaesést jelent a 2022-es adatokhoz képest. Ausztrália, Argentína, Chile, Dél-Afrika és Brazília bortermelői 10 és 30 százalék közötti visszaesést tapasztalhattak. Olaszország elvesztette a világelső bortermelő címet, mivel termelése 12 százalékkal esett vissza. Franciaország viszont visszaszerezte az első helyet, mivel az ottani termelés nem csökkent érdemben.

Spanyolország továbbra is a harmadik legnagyobb bortermelő, bár termelése 14 százalékkal csökkent, és 19 százalékkal maradt el az ötéves átlagtól.

A boripar számára öröm az ürömben, hogy a mennyiségek visszaesése hozzájárulhat a piaci egyensúly helyreállításához. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet szerint a globális fogyasztás csökkenése és a várható alacsony termés végre egyensúlyt teremthet a piacon, amely egyébként is jelentős, eladatlan borkészletekkel rendelkezik.