Nyakig vagyunk a barackszezonban, rengeteg fajta megtalálható most a zöldségeseknél, itt-ott még sárgabarack is akad, és létezik már a lapos- vagy pogácsabaracknak is kopasz verziója.

Bármilyen furcsa, az őszibarack a rózsafélék családjába tartozik, legközelebbi rokona pedig a mandula. Élettanilag igen jó hatással van a szervezetünkre, bármelyik fajtájából érdemes minél többet fogyasztani.
Vérnyomáscsökkentő hatása mellett magas rosttartalma segíti az emésztést, a sárga húsú fajtákban sok biotin, más néven B7 vitamin található, emiatt különösen jó hatása van a hajra és a bőrre. Magas szelén és cinktartalmával csökkenti a hajhullást, B7-vitamin, vagyis niacin is jó sok van benne, ezzel pedig sokat tehet a jó közérzetért. Ez az anyag ugyanis csökkenti a szorongást és szabályozza a sejtek energia-háztartását.

Magas folyadéktartalma jó szomjoltó a melegben, diétázók és cukorbetegek is fogyaszthatják. A barackban ideális a kálium-nátriumarány, így a szívpanaszokkal küzdők is sokat tehetnek magunkért, ha naponta 2-3 barackot elfogyasztanak.

Az őszibarack sokoldalú gyümölcs, édes és sós ételekhez egyaránt felhasználható, mégis: nyersen való fogyasztása mellett, lekvárokhoz és süteményekhez használjuk leginkább. Pedig remek sós ételeket készíthetünk vele, kiváló salátákba és húsok mellé is adhatjuk. Az utóbbi hetekben a mi konyhánkban is megnövekedett a barackforgalom,

a kedvencem a barackos korma curry lett, amit még sosem próbáltam korábban, de az indiai ízeket alapvetően nem kedvelő családtagok is kérték, hogy a jövőben vegyük fel a repertoárba.

Tapasztalatom szerint a legtöbb fajta jól működik ezeknél az ételeknél, fehér és sárga húsú, illetve szőrös és kopasz fajtákat is kipróbáltam, válasszuk azt, amelyikhez ízlésünkhöz és pénztárcánkhoz mérten hozzájutunk és kísérletezzünk bátran! A kezdéshez javaslok három egyszerű, változatos fogást.

Barackos bulgursaláta fetával

A bulgur hasznos köret a melegben, mert nagyon gyorsan elkészül, és sokféleképpen ízesíthető. Mivel főtt állapotában is pergős marad, szuper salátaalap lehet belőle. Ráadásul élettanilag jobb hatású, mint a rizs, mert bár a kalóriatartalmuk megegyezik, a bulgur lassabban szívódik fel, ráadásul magas a kálium, vas és B3-vitamin tartalma.

Hozzávalók 4 főre:

• 20dkg bulgur
• 1 nagyobb salátacukkini
• 2 nektarin
• 10 dkg fetasajt
• friss petrezselyem
• só, bors
• 1 teáskanál méz
• 1 db kezeletlen citrom
• 2-3 marék bébispenót vagy céklalevél
• olívaolaj
• napraforgómag
  

Először elkészítem a bulgurt. Elvileg forró vízben áztatva is elkészül, én egy kicsit forralni is szoktam a kétszeres mennyiségű vízben, és utána lefedve addig hagyom állni, míg az összes vizet magába szívja. Zöldség- vagy húslevest is érdemes használni az elkészítéséhez, de sós vízben főzve is remek végeredményt kapunk majd fűszerekkel.

Apró kockákra vágom a cukkinit és a barackot és egy forró serpenyőben, kevés olajon pirítom, hogy színt kapjon. Nem kavargatom sokat, mert szeretném, hogy a cukkini is feszes, „harapós” maradjon, ezért hagyom, hogy a hő itt-ott megkapja egy-egy oldalát. Ha ez megvan, már majdnem készen vagyok! Tálba szórom a zöldségeket, és a megpuhult bulgurt, alaposan összekeverem, aztán belereszelem egy citrom héját, és belekeverem az aprított petrezselymet is, majd elkészítem az öntetet.

Fél deci olívaolajhoz hozzáfacsarom egy citrom levét, és csorgatok bele egy teáskanálnyi akácmézet, sózom, borsozom, rácsorgatom a salátára. Ezen a ponton már igazán jól néz ki, nehéz megállni, hogy ne kanalazzak belőle. Hozzákeverem a salátát is, most éppen céklalevelet, ami egy kis földes aromával egészíti ki a barack virágos ízét. Persze az i-re a pontot mégiscsak a feta teszi fel, tálalás előtt ezt morzsolom a tetejére. Végül kicsi pirított, sózott napraforgómaggal díszítem és locsolok rá még egy kis olajat, hogy szép fényes legyen a teteje. Ínyencek egy marék aszalt vörösáfonyával is kiegészíthetik.

Barackos korma curry

A családom nincs oda az indiai ételekért, és akkor finoman fogalmaztam. A római kömény, amit én imádok, a többieknél kiveri a biztosítékot, egyszerűen nem bírják a szagát. Így hát többnyire nagy ritkán magamnak készítek ilyesmit, és kiszellőztetek, mire hazaérnek. Most kivételesen úgy gondoltam, ezt eszik és kész. Lesz benne barack meg kesu, pont.

Hozzávalók 4 főre:

• 1 egész csirkemell csont nélkül
• 1 fej vöröshagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• kb 3 centiméteres gyömbérdarab
• 3 teáskanál garam masala
• 3 babérlevél
• 2 dl kókusztejszín
• 10 dkg natúr kesudióbél
• 1 kisebb citrom leve, és héja
• 2 darab őszibarack vagy nektarin
• 2-3 db puha, aszalt sárgabarack
• kevés olaj
• friss petrezselyem

Beáztatom a kesut annyi vízbe, amennyi ellepi, aztán felkockázom a csirkét, sózom, és forró olajban lepirítom. Ehhez mindenképp olyan zsiradékot használok, ami nem ég meg magas hőfokon sem, pl repce-napraforgó vagy mogyoróolajat. Közben felaprítom a hagymát, és a gyömbért, fokhagymát is vékony hasábokra vágom.

Ha színt kapott a hús (nem baj, ha nem sült át teljesen) átteszem egy tányérra és ugyanebben a serpenyőben megpirítom a hagymát a gyömbérrel és a fokhagymával együtt. Rászórom a garam masalát, hogy kicsit az is pirulhasson, majd visszateszem bele a húst és felöntöm egy deci vízzel, beledobom az egész babérleveleket, lefedem, és alacsony hőfokon főzöm-párolom tovább.

Közben a kesudióhoz adom az aszalt barackot (ha csak szárazabb barackom van kéznél, pár órával főzés előtt felöntöm forró vízzel és abban áztatom, hogy megpuhuljon), a kókusztejszínt, belereszelem a citrom héját, majd a levét is belefacsarom, és leturmixolom. Felöntöm a húst a mártással, hagyom, hogy felforrjon, sózom, és ha túl sűrű, adok még vizet hozzá. Végül beledobálom a felkockázott barackokat és a felaprított petrezselymet is.

Köretnek kuszkuszt adok mellé, a tetejére kesudiót, kókuszchipszet szórok még. A barack üde frissessége remekül kiegyensúlyozza a kókusztejszín zsírosságát, a kuszkusz pedig jól magába szívja mártást.

Barack-paradicsom chutney

Nem vagyok nagy chutney evő, készítő meg pláne nem, de nagyon kíváncsivá tett, mi történik, ha ezt a két alapanyagot összeházasítom.  Azt kell mondanom, rögtön egymásra hangolódtak, és azóta is harmonikus kapcsolatban élnek a befőttesüvegben.
Hozzávalók:

• 25 dkg vöröshagyma
• 80 dkg paradicsom
• 40 dkg őszibarack
• 1,5 dl borecet
• 15 dkg cukor
• kevés olaj
• só, bors
• szerecsendió

Először is le kell hántani a gyümölcsök héját. Ehhez forró vizet öntök egy magasabb falú fazékba és fél percre belemerítem a paradicsomokat és a barackokat is. Ezután igen könnyen lehúzható lesz a héjuk. Egyforma darabokra vágom őket, a paradicsomoknak csak a húsát használom, tehát ha lehet, érdemes olyan fajtával dolgozni, ami inkább húsos, mint leves. Ha ezzel megvagyok, felcsíkozom a hagymát, és kevés olajon, alacsony tűzön megpárolom.

Beledobom a feldarabolt gyümölcsöket, hozzáadom a cukrot (én majdnem mindenbe nádcukrot teszek), az ecetet, és reszelek bele némi szerecsendiót. Ha lehet, ne sima ételecetet használjunk, fehérborecet, sherryecet vagy valamilyen gyümölcsecet is jól működik ebben a mártásban. Kóstoljunk menet közben bátran, a savassággal, fűszerekkel érdemes kísérletezni. Én egy ketchuposabb ízvilágon belül terveztem maradni, de tehetünk bele fahéjat, szegfűszeget is, kardamomot is.

Egy órát rotyogtattam, mire megfelelő állagú lett, aztán három közepes méretű, sterilizált befőttes üvegbe töltöttem. Remek gasztroajándék lehetne belőle, de az a helyzet, hogy remekül passzol grillezett húsokhoz… elsőként tarjából készült saslik mellé tálaltam, így már csak két üvegem maradt. Nem hiszem, hogy megéri a karácsonyt.