Múzeumként tér vissza az El Bulli
Múzeum a gasztroparadigmaváltásról.
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
Tavaly februárban - 86. életévében - elhunyt Karl Lagerfeld arról volt híres, hogy a Chanel, a Fendi és a Lagerfeld divatházat vezette – briliáns módon. Közel húsz éve azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy drasztikusan lefogyott. Mint kiderült: drákói diétát tartott. Magyarul éhezett. Könnyen lehet, hogy a koplalás elmaradhatatlan feladatköre a Chanel-ház mindenkori vezetőjének, hiszen a divatbirodalom alapítója, Coco Chanel szintén legendás éhezőművész volt. Tartsanak velünk a fehérjeporo
A békacomb fogyasztása a 12. században kezdődhetett, egy húsfogyasztási tilalom „megoldásaként”.
Nincs még egy hely a városban, ahol ennyire közel lenne a természet, s ahol mégis azt éreznénk, hogy egy kényelmes polgári lakásban ülünk. Mindez a Lóvasút gyönyörűen felújított műemlék épületében, melynek belső tere egy modern skandináv hüttére emlékeztet. Sok ez így? Aki beül az Eber Desszertbe egy finom süteményre, érteni fogja.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Ferran Adrià, a katalán zseni világhírű, akár egy hollywoodi sztár. Minden gasztronómiai elismerést megkapott, amit csak lehetett: Joël Robuchon szerint ő a földkerekség legjobb szakácsa. Egészen másképp is alakulhatott volna a világ egyik leghíresebb séfjének élete, ha tizennyolc évesen nem szegődik el mosogatófiúnak. Az ötször a világ legjobb éttermének választott El Bulli egykori séfjével A világ 50 legjobb étterme listát kiadó theworlds50best.com készített interjút a kezdetekről és új tervei
A történet mesébe illő: egy svájci földműves legkisebb (tizenharmadik!) gyermeke világgá megy, és minden idők egyik leghíresebb szállodatulajdonosa lesz. Ő César Ritz. Tavaly Budapesten megújulva nyitotta meg kapuit a Ritz-Carlton Hotel. Talán érdemes megismerkednünk a hotelcézár legendás vendégeivel, szállóival és pesti szállodájának történetével.
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Ezen a néven nyílt nemrég étterem Budán. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
Tavaly februárban - 86. életévében - elhunyt Karl Lagerfeld arról volt híres, hogy a Chanel, a Fendi és a Lagerfeld divatházat vezette – briliáns módon. Közel húsz éve azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy drasztikusan lefogyott. Mint kiderült: drákói diétát tartott. Magyarul éhezett. Könnyen lehet, hogy a koplalás elmaradhatatlan feladatköre a Chanel-ház mindenkori vezetőjének, hiszen a divatbirodalom alapítója, Coco Chanel szintén legendás éhezőművész volt. Tartsanak velünk a fehérjeporo
A békacomb fogyasztása a 12. században kezdődhetett, egy húsfogyasztási tilalom „megoldásaként”.
Nincs még egy hely a városban, ahol ennyire közel lenne a természet, s ahol mégis azt éreznénk, hogy egy kényelmes polgári lakásban ülünk. Mindez a Lóvasút gyönyörűen felújított műemlék épületében, melynek belső tere egy modern skandináv hüttére emlékeztet. Sok ez így? Aki beül az Eber Desszertbe egy finom süteményre, érteni fogja.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Ferran Adrià, a katalán zseni világhírű, akár egy hollywoodi sztár. Minden gasztronómiai elismerést megkapott, amit csak lehetett: Joël Robuchon szerint ő a földkerekség legjobb szakácsa. Egészen másképp is alakulhatott volna a világ egyik leghíresebb séfjének élete, ha tizennyolc évesen nem szegődik el mosogatófiúnak. Az ötször a világ legjobb éttermének választott El Bulli egykori séfjével A világ 50 legjobb étterme listát kiadó theworlds50best.com készített interjút a kezdetekről és új tervei
A történet mesébe illő: egy svájci földműves legkisebb (tizenharmadik!) gyermeke világgá megy, és minden idők egyik leghíresebb szállodatulajdonosa lesz. Ő César Ritz. Tavaly Budapesten megújulva nyitotta meg kapuit a Ritz-Carlton Hotel. Talán érdemes megismerkednünk a hotelcézár legendás vendégeivel, szállóival és pesti szállodájának történetével.
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Ezen a néven nyílt nemrég étterem Budán. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...