Kiskocsmák, évtizedes múlttal rendelkező éttermek, és fine dining bisztrók – stílustól és vendégkörtől függetlenül hullanak a magyar vendéglátóhelyek. Jöhet az éttermeket támogató csomag, de az már nem segít a már bezárt helyeken.

A tavalyi év során sorra jöttek a hírek az étterembezárásokról, és sajnos nem állt meg a lavina 2026 első heteiben sem. Múlt év elején búcsúzott el végleg többek között a balatonfüredi Vasüzlet, márciusban a móri Öreg Prés étterem szűnt meg, júliusban pedig a biatorbágyi Füge. De nem csak vidéken zártak be sorra a helyek. A bulinegyedben a Divino Gozsdu köszönt el végleg, az idei év pedig olyan rossz hírekkel kezdődött, mint a Pizza Paletta végjátéka, és a Fiktív is bejelentette, hogy márciustól vége.

A bezárások mögött a rendkívül magas közterhek és a munkaerőhiány állnak. Pedig a kereskedelmi vendéglátóhelyek adják Magyarország turisztikai bevételeinek kétharmadát. Ezeknek a helyeknek a száma azonban 2013 és 2024 között 25 százalékkal esett vissza a fővárosban. Országszerte pedig még rosszabb a helyzet, 2010-ben még 55 ezer hely működött az országban, ebből tavalyra csupán 44 ezer maradt.

Jön a segítség? De mire lesz elég a mentőcsomag?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a kormány úgy látja, sürgősen segíteni kell a magyar éttermeken, amelyek száma meredeken zuhan. A turisztikai szektor értékelése során megállapították, hogy a vendéglátó iparban lépni kell, így jelenleg egy átfogó éttermeket támogató csomag részletein dolgoznak, amit hamarosan a kormány elé terjesztenek.

Az elmúlt 16 évben az italüzletek, kávézók és zenés-táncos helyek száma közel megfeleződött, az éttermek, büfék és gyorséttermek pedig 12 százalékkal estek vissza.

A forgalmi adatok vegyesebb képet mutatnak. 2023-ban 2338 milliárd forint bruttó bevételt hoztak a vendéglátók, 22 százalékos növekedéssel. 2024-ben ez 2672 milliárdra ugrott 14 százalékkal, ám a reálérték alig változott, csupán 0,4 százalékkal haladta meg a 2019-es szintet.

A vendéglátószektort Magyarországon 130-140 ezer embernek munkát adó, 26 ezer vállalkozás tartja életben, a jelenlegi bezárási hullám pedig egyértelműen a kereskedelmi éttermeket sújtja leginkább.

A Kisfaluy Turisztikai Hitelközpontnál már elérhető 3 százalékos, novemberben 2,5 százalékra csökkentett kamatú hitelek segítettek a turisztikai szolgáltatóknak. A kormány várhatóan nem pusztán hitelalapon, hanem átfogó csomaggal készül, amely enyhítheti a krízist.

FRISSÍTÉS:

Nagyságrendileg 100 milliárd forintos a Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, éttermeket segítő kormányzati akcióterv. A miniszter szerint az intézkedés célja a szektor versenyképességének javítása.

Az akcióterv öt pontban foglalható össze:

• 2026 január 1-től az éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentáció adómentessé tehető a vállalkozás árbevételének 1 százalékáig, de legfeljebb évi 100 millió forintig.
• Az éttermi vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásoknál február elsejétől a turizmusfejlesztési hozzájárulást 4 százalékról 2 százalékra csökkentik.
• Ugyancsak februártól adózási szempontból kiterjesztik a felszolgálási díjat. Ezentúl az éttermek árbevételük 20 százalékát kezelhetik így. A Portfolio azt írja, ez a gyakorlatban úgy nézhet majd ki, hogy az árbevétel 20 százalékáig a felszolgálási díjból bért fizet az éttermi szolgáltató, akkor azt nem terheli sem szja, sem szocho, csak a 18,5% járulék.
• Január 26-tól teljesen új hitelkonstrukció válik elérhetővé a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponttól. Az akár 10 millió forintig igényelhető hitel felét nem kell visszafizetni, ha a célja megvalósul.
• Ezen kívül papírmentessé tennék a szektort, azaz 2027. január elsejétől nem lennének papíralapú számlák.