Kőleves

A Kőleves c.népmese alapján, Nábelek Zsófia receptje

2020. március 22.

Elkészítés

ADAG: 4 főre

ELKÉSZÍTÉSI NEHÉZSÉG: Könnyű

SZEGÉNYSÉG, éhezés, találékonyság, és persze egy kis okítás. Bár több változata létezik, ezek jellemzik a Kőleves című népmese alaptörténetét, amely egy éhező, de leleményes katonáról szól, aki egyszerű trükkel veszi rá a bizalmatlan, sokszor zsugori asszonyokat, hogy főzzenek neki.

A vitéz (más változatokban szegény legény) betér egy faluba, hátha megszánják egy tányér levessel, de elküldik: a nincsből nem lehet adni. A találékony legény aztán már csak edényt kér meg egy is vizet, hogy kőlevest főzhessen. Ez annyira érdekes, hogy a kíváncsi gazdasszonyokat hamar ráveszi, adjanak először csak egy kanál zsírt, majd egy kis kolbászt, egy kis zöldséget, némi rizst, így lesz a kőből forró, laktató étel.

Van olyan változat, amelyben az egész falu a csodájára jár és ad valamit a leveshez, végül kerül kenyér, káposzta, szalonna is, és van, amelyben a vándornak még a követ is sikerül eladnia.

Nehéz kort idéz, amikor a nincstelenség, az éhezés állandó volt, a kiszolgáltatottság és a nélkülözés bizalmatlanságot szült, de nem csak a mesékre igaz, hogy a bajban együtt mindig könnyebb boldogulni. Hát még akkor, ha leves is van.

Elkészítése: A népmese szerint egy tenyérnyi megmosott követ teszünk a fazék aljára, majd felöntjük vízzel, de a követ nyugodtan elhagyhatjuk. Adunk hozzá egy csipet sót, egy kanál zsírt, egy szál feldarabolt kolbászt, csípős is lehet. Amíg fő, megtisztítjuk és feldaraboljuk a burgonyát, a sárgarépát és a gyökeret, majd a káposztával együtt ezt is hozzáadjuk a leveshez. Egy marék rizst is teszünk bele, majd addig főzzük, míg a zöldségek megpuhulnak, és ízlés szerint sózzuk. Egyes változatokban szalonna is kerül a levesbe.