Kicsinálta a francia borágazatot a nyári forróság. Extrém korai szüret, visszaeső termelés jellemző idén a világ legmagasabb presztízsű borvidékein.

Az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb termése lesz az idei Franciaországban, ahol ugyancsak az eddigi legforróbb nyáron vannak túl a termelők. A szélsőséges hőség és az aszály jelentős károkat okozott a szőlőültetvényeken, és a szokásosnál jóval hamarabb kellett megkezdeni a szüretet.

Jönnek a kétszeres champagne árak?

A mezőgazdasági minisztérium előzetes becslése szerint Franciaország idén 33,9 millió hektoliter bort termelhet, ami 6 százalékkal kevesebb a tavalyinál, és 17 százalékkal elmarad a 2021–2025 közötti átlagtól. Különösen súlyos a helyzet Champagne-ban: itt a termelés várhatóan 49 százalékkal zuhan 2025-höz képest, és 47 százalékkal az ötéves átlag alatt marad. Bourgogne-Beaujolais térségében körülbelül egyharmados visszaesést várnak.

Bordeaux helyzete valamivel kedvezőbb: a késő augusztusi esők enyhítették az aszály hatásait, így a termelés 10 százalékkal nőhet a tavalyihoz képest, bár még mindig jóval az átlag alatt marad – olvasható az Independent összefoglalójában.

Talán el sem fogyna, ha több bor készülne?

A borágazat számára korántsem csak az időjárás jelent problémát. A borfogyasztás több mint hatvan éve nem látott mélypontra került Franciaországban is, részben a változó fogyasztói szokások, egészségügyi megfontolások és gazdasági nehézségek miatt. 

A klímaváltozás kihívásait enyhítendő, a teljes francia mezőgazdaság kap mentőövet: a francia kormány több mint egymilliárd eurós rendkívüli támogatási csomagot jelentett be a gazdák számára.

Itthon is átrendezett mindent az aszály

A magyar borágazat ugyancsak számos kihívással szembesült idén – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt elemzésében. A szüreti kilátások kedvezőtlenek: a rendkívüli időjárás miatt a szüret a szokásosnál 2-3 héttel korábban kezdődött. A szőlő minősége összességében kiváló, de a terméskiesés a kedvezőtlen körülmények miatt nagyobb lesz, mint a korábbi években. A GKI emiatt az árak növekedésére számít.

A legtöbb nehézséget a már az összes hazai borrégióban megjelent aranyszínű sárgaság és az aszály okozta. Közvetve a szőlőkben keletkezett jelentős vadkár is a szárazsággal magyarázható, mert emiatt jelentek meg az állatok tömegesen az ország számos borvidékén. A csapadékhiány ugyanakkor akadályozta a gombás növénybetegségek terjedését.

Az elemzés arra is kitér, hogy a fogyasztói igények változása miatt háttérbe szorult az olcsó tömegborok termelése, a jobb minőséget előállítók viszont új lehetőségek előtt állhatnak, ha rendelkeznek szaktudással, rugalmasak és nyitottak az újításokra.

Magyarország az EU hetedik legnagyobb bortermelője, az EU tavalyi, 22 millió tonnás szőlőterméséből 420 ezer tonnával részesedett. Belföldön több mint 1600 borászat működik, többségük kis családi pince, a termelés csaknem 60 ezer hektárt érint, a magyar bor 41 százaléka külföldön talál vevőre. A kivitel nagyobb része a tartályokban szállított lédig bor, de egyre magasabb az üveges borok aránya.