20 ezer magyar méhész küzd az április eleji fagyok következményeivel. Még csak pár hete álltak munkába a méhek, máris úgy tűnik, a tavalyinál jóval kevesebb méz készülhet idén.

Április közepén a tavaszi virágzás megindulásával mintegy 20 ezer magyar méhész állt munkába a Országos Magyar Méhészeti Egyesület adatai szerint.

A magyar méhészet évszázados hagyományokra épül, de napjainkban új kihívásokkal néz szembe: az időjárás kiszámíthatatlansága, a méhcsaládokat érintő különböző betegségek és paraziták elterjedtsége, valamint az EU-ba importált, bizonytalan eredetű, méznek nevezett termékek átláthatatlansága mind veszélyeztetik a hazai méhészek megélhetését – hívták fel a figyelmet a szezon elején. Hozzátették azt is, hogy a tavaszi időszak különösen fontos, hiszen akkor dől el, milyen évük lesz a méhészeknek, és hogy mi kerül végül a fogyasztók asztalára.

Április végén Bross Péter, Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az Inforádióban beszélt arról, hogy a hazai méhállomány fele elpusztult a télen, az április eleji fagyok pedig a magyar akácerdők kétharmadának termését tették tönkre. A helyi problémákat pedig a mézimport is tetézi, hiszen az Ukrajnából és Kínából érkező termékek áraival nem tudják felvenni a versenyt a magyar gazdák.

Kevés a méh, másodvirágzik az akác

A szokásos, mintegy 1,2 millió méhcsalád helyett ebben az évben csupán 600-700 ezer kezdte meg a munkát. Világszerte probléma a méhállomány pusztulása, amelyért leginkább a méheket támadó varroa atka felelős. Bross Péter szerint Magyarországon különösen a hobbiméhészek állományai csappantak meg.

Ugyancsak megnehezíti a helyzetet, hogy a tavaszi fagyok idén országszerte megtizedelték az akácosokat. A fagy miatt kialakuló másodvirágzás május közepétől várható, de az rendszerint jelentősen rosszabb mézhozamot eredményez.

Magyarország méhészeti nagyhatalomnak számít – mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A hazai gazdák egy átlagos évben körülbelül 30 ezer tonna mézet termelnek, és ennek a mennyiségnek a kétharmadát exportálják, főképp Olaszországba, Németországba és Franciaországba.

Bross Péter arról is beszélt, hogy vegyes virágmézből egyre kevesebbet tudnak értékesíteni a magyar gazdák, elsősorban a vám nélkül megvásárolható ukrán méz és a mindössze 17 százalékos vámmal érkező kínai méz miatt. Utóbbi kilogrammonként mindössze másfél eurós áron érkezik Európába.