Gesztenyelekvár

Saly Noémi receptje

2017. május 30.

Hozzávalók

3 kg gesztenye (héjastól mérve)
1 kg cukor
1 kk só
1 db babérlevél
1/2 rúd vanília

Elkészítés

ADAG: 4 főre

ELKÉSZÍTÉSI NEHÉZSÉG: Könnyű

ESZKÖZÖK:
Erős pengéjű, éles kiskés, egy kisebb és egy nagy lábas, szőrszita vagy botmixer, kis üvegek, celofán.

Szelídgesztenye: A szelídgesztenye (Castanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozik. A hazai gyümölcsfák között ez a leghosszabb életű. Délkelet-Európa hegyvidékeinek védett, nedves völgyeiből terjedt el, de a Kárpát-medencében is őshonosnak tekintik. A Dunakanyarban, az Alpokalján, Zalában és a Mecsekben szép ligetei díszlenek.

ELKÉSZÍTÉSE:
A gesztenyéket a csúcsuknál kereszt alakban bemetszem, és bő vízben fölteszem főni. 10 percig hagyom lobogva forrni, majd a kis lángon tartott edényből pár szemenként kiszedegetve gyorsan megpucolom. A belső, vékony héját is le kell szedni: amíg forró, könnyen megy, de ha kihűlt...

A megtisztított gesztenyét már csak annyi vízzel, hogy kétujjnyira ellepje, visszateszem a tűzre, hozzáadom a sót és a babérlevelet, lefedem. Jó fél óra kell, hogy teljesen megpuhuljon, a szemek kezdjenek szétesni. El ne fője teljesen a levét, mert könnyen odakap! (Ha ez a veszély fenyeget, mehet bele még egy kis meleg víz.)

A dédanyai recept szerint ez után szőrszitán kell áttörni, én beérem a botmixerrel − már csak azért is, mert egyáltalán nem bánom, hogy szemcsék maradnak benne. (A babért persze kidobom.) Ha túl sok leve maradt, leszedek belőle, de nem öntöm ki, mert a végén még kellhet hígításhoz. A lényeg: sűrű, viszonylag sima pépet kell kapnom.

A cukrot egy pohár vízzel sziruppá olvasztom a nagylábosban. Amikor gyöngyözni kezd, belelapátolom a gesztenyét, és a hosszában kettéhasított, kikapargatott vaníliával folyamatos keverés mellett még 10-15 percig főzöm. A vaníliát kiszedem, a lekvárt forrón üvegekbe kanalazom, pár perc fejenállás után irány a dunsztolókosár, majd másnap a spájz.

CIFRÁZZAM?
Beüvegezéskor mehet bele rum vagy cseresznyepálinka (a gyerekekre is gondolva: nem mindegyik üvegbe!), de a mazsola vagy az apróra vágott, kandírozott narancshéj se rossz. Használhatunk frissen reszelt tonkababot, gyömbért, citromhéjat − a lényeg az, hogy akármelyiket választjuk, óvatosan adagoljuk, a kiegészítők ne nyomják el a gesztenye ízét. Cukor helyett készíthetjük mézzel is, bár a forralástól pont a legjobb összetevői vesznek kárba.

Méz, gyógyszer: Eleink lisztet őröltek a magjából, de ették sütve-főzve is: mindenhogyan jó. A méhek nagyon szeretik a gesztenye virágát, az egyik legfinomabb méz ebből készül. Ha rábukkanunk a piacon, egy percig se habozzunk kérni, megéri az árát! A gesztenye neve egyesek szerint örmény eredetű, mások úgy vélik, görög: a thesszáliai Kasztanaia város nevéből származik. A különösen nagy szemű fajták neve maróni, ez a szó az olaszból terjedt el világszerte. Nyár elején szedett levelét a népi és a természetgyógyászatban tüdőbetegségek, nyálkahártya-irritáció, köhögés és légcsőhurut, termését és kérgét pedig görcsök és hasmenés ellen használják.

FELHASZNÁLÁSA
Süteményekbe, tortába, palacsintába, vajas pirítósra, nyáron fagylalt mellé, de kefirbe vagy joghurtba keverve is nagyon finom. Tíz perc alatt készíthető vendégváró finomság: egy pohár jó keményre vert tejszínhez óvatos, laza mozdulatokkal, kanalanként hozzákeverek egy kis üveg gesztenyét, poharakba adagolom, és rumosmeggy- vagy sima meggykompótszemekkel, netán csokidarabkákkal kipitykézem a tetejét. Babapiskótával üvegtálba rétegezve nagyon kiadós, de ezt már előző nap kell megcsinálni. Rumos tejjel bolondítva… ajaj…