300 év kávétörténete Budapesten
Az új kiállítás Bécs 1683-as ostromától napjaink trendjeiig mutatja be a kávézás történetét.
Az új kiállítás Bécs 1683-as ostromától napjaink trendjeiig mutatja be a kávézás történetét.
Hornyák Balázs, az idén már 157 éves Stühmer márka történetét dolgozta fel.
Már száz éve is étteremnek épült, volt Kisrabló és Bölcső is - idén Zentakraftként nyitott újra.
Rangos szakmai díj keres gazdát és bárki szavazhat.
A magyar szalámigyártás olasz gyökerekkel rendelkezik
Felpörgették az ételmentést, de nem csak ez az egy jó hírünk van karácsony előtt!
Kiderült, melyik cukrászati alkotás nyerte el a Budapest 150 Torta címet!
Gundel Károly születésnapján, szeptember 23-án ült össze és hozta meg döntését a szakmai zsűri.
A hazai és nemzetközi gasztronómiában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek kaphatják meg.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
Hány múzeum is van Bécsben? A Wikipédia szerint 106, köztük olyan csudák is, mint a Cipő- vagy a Kéményseprő-múzeum, de például az Erste Bank – létező – múzeuma nincs a listán, ami a számadat pontosságát máris gyanússá teszi. Úgyhogy mondjuk azt, hogy legalább 100-110, és akkor a művészeti galériákról, templomokról, kastélyokról és egyéb építészeti látnivalókról még nem szóltunk. Ezek közül az egyik a Schokomuseum.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Nem véletlenül lett Today a Szamos Kossuth téri üzletének a neve. A márka eddigi imázsától eltérően trendi reggelikkel, üzleti ebéddel és újhullámos kávéval frissül fel a klasszikus cukrászda, ahol államilag elismert csokimúzeum is helyet kapott.
Az új kiállítás Bécs 1683-as ostromától napjaink trendjeiig mutatja be a kávézás történetét.
Hornyák Balázs, az idén már 157 éves Stühmer márka történetét dolgozta fel.
Rangos szakmai díj keres gazdát és bárki szavazhat.
A magyar szalámigyártás olasz gyökerekkel rendelkezik
Felpörgették az ételmentést, de nem csak ez az egy jó hírünk van karácsony előtt!
Kiderült, melyik cukrászati alkotás nyerte el a Budapest 150 Torta címet!
Gundel Károly születésnapján, szeptember 23-án ült össze és hozta meg döntését a szakmai zsűri.
A hazai és nemzetközi gasztronómiában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek kaphatják meg.
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
Már száz éve is étteremnek épült, volt Kisrabló és Bölcső is - idén Zentakraftként nyitott újra.
Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.
Hány múzeum is van Bécsben? A Wikipédia szerint 106, köztük olyan csudák is, mint a Cipő- vagy a Kéményseprő-múzeum, de például az Erste Bank – létező – múzeuma nincs a listán, ami a számadat pontosságát máris gyanússá teszi. Úgyhogy mondjuk azt, hogy legalább 100-110, és akkor a művészeti galériákról, templomokról, kastélyokról és egyéb építészeti látnivalókról még nem szóltunk. Ezek közül az egyik a Schokomuseum.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.