23 ezer hektáron terem gránátalma Azerbajdzsánban, kiépült az infrastruktúra, 26 országba exportálnak, és ezzel már Törökország és Irán pályáján fociznak. Mégsem lesz könnyű leuralni a piacot.

A gránátalma az emberi kultúra egyik legrégebbi és leggazdagabb szimbóluma, amely évezredek óta az élet, a termékenység, a bőség és a halhatatlanság jelképe. A görög mitológiában Aphrodité és Héra istennő szent növénye, Egyiptomban az örök élet jelképe, a zsidó kultúrában pedig a Szentföld hét drágaságának egyike, a hagyomány szerint pedig 613 magja van, épp annyi, amennyi parancsolatot tartalmaz a Tóra.

Hasonlóan kultikus gyümölcs Azerbajdzsánban is. Nem csak nemzeti szimbólum, hanem az életet, a gazdagságot, a szerelemet és a termékenységet is jelképezi. A kaukázusi ország épp azon dolgozik, hogy az azeri gránátalmát globális márkává faragja. Ehhez már megvan a 48,2 millió eurós export és a több mint 200 termesztett fajta. A gyümölcs és a belőle készülő termékek az ország egyik leggyorsabban növekvő, nem olaj alapú exportcikkeivé váltak az utóbbi években.

Amerre a szem ellát

Az azeriek körülbelül 23 ezer hektárnyi ültetvényről szállítanak friss gyümölcsöt, gyümölcslevet, sűrítményt, bort és magolajat 26 országba, az öböl menti államoktól az ázsiai piacokig.

„Azerbajdzsán számára a gránátalma nemzetünk kulturális örökségének szerves része, közel 2000 éves történelmével a bőséget, a jólétet és a jólétet szimbolizálja” – mondta Farhad Garashov, az Azerbajdzsáni Gránátalmatermelők és -exportőrök Szövetségének elnöke az Euronewsnak.

Hangsúlyozta, Azerbajdzsán egyik versenyelőnye, hogy nem csak nagyszerű őshonos fajtái vannak, hanem a növény-egészségügyi szabványok is illeszkednek az európai uniós előírásokhoz. A nemzetközi piacon a számtalan termesztett fajtából a Guloysha a legnépszerűbb, hiszen annak vékony a héja, és magas a létartalma. Más fajták, köztük a Valas, a Shah Nar, a Nazik Gabig és a Bala Mursal, jellegzetes színeket és ízeket kínálnak, amelyeket a termelők arra használnak, hogy kitűnjenek velük a boltok polcain.

A klímaváltozás zavarhat be

Az exportot tehát továbbra is a friss gyümölcs dominálja, de egyre magasabb a feldolgozott termékek aránya. A hűtőházak, a feldolgozóüzemek és a logisztikai infrastruktúra egyre inkább alkalmas arra, hogy egész évben azeri gránátalmával lássa el a vásárlókat.

Juszif Lazgijev, a 332 hektárnyi gránátalmással rendelkező Az-Granata gyümölcslégyártó igazgatója szerint ugyanakkor a klímaváltozás jelentősen befolyásolhatja a termelők és exportőrök terveit. 

A gránátalmafák ugyanis általában háromszor virágoznak egy szezonban. Idén viszont csak egyszer volt ré lehetőségük a május végi és június eleji hideg és esős időjárás miatt. Így a termelékenység és a hozam is jelentősen csökkent. A változó klímára az iparág csepegtető öntözéssel, digitális vízgazdálkodással próbál reagálni.

A minden évben, októberben esedékes Goychay Gránátalmafesztivált 2024-ben vették fel az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listájára. A rendezők idén is dolgoznak az esemény előkészítésén. A Bakutól nagyjából 200 kilométerre nyugatra található Goychay kerület rendezvénye évente több tízezer látogatót vonz, kulturális- és kereskedelmi eseményként is meghatározó, hiszen a termelők ott találkoznak a vásárlókkal, bemutatják az új fajtákat, és az exportszerződések jelentős része is ott kerül tető alá.