Cikkek

Gellért Gábor

2022. december 21.

Szombathy Gyula, a „Szellem a fazékból” művésze kapta idén a Karinthy-gyűrűt. Számunkra ez azért is kedves, mert a színész heti rendszerességgel kölcsönzi a hangját főszerkesztőnk, Vinkó József rádióműsorában.


A Karinthy-gyűrűt 1975 óta minden évben a magyar humorművészet kiemelkedő teljesítményt nyújtó szerzőinek, előadóinak adják át. Megkapta már Marton Frigyes, Hofi Géza, Boncz Géza, de Kern András, Koltai Róbert és Bajor Imre is. 2022-ben Szombathy Gyula lett a kiválasztott.


Szabad az egészségéről kérdezni?


Interjút készített velem a Nádas Gabi a Dankó Rádióban. Azt mondja nekem: „Gyuszikám! Bármit kérdezek, te csak azt mondd el, amit tényleg el akarsz mondani! Ne hagyd magad kifaggatni!” Mondom neki: jó, persze! Első kérdés: Hogy vagy? Elnevettem magam. „Tudod hogy? Mint Gábor Miklós Kecskeméten.”


Hogy volt Gábor Miklós Kecskeméten?


Nyugdíjba ment és nem szerződtette senki. Lement Kecskemétre. Képzelheted, hogy érezhette magát. Még ha Ruszt Jóskával dolgozott, akkor is.


Meglepődött, hogy az öné lett idén a Karinthy-gyűrű?


Persze, hogy meglepődtem! 9 hónapig a telefont sem vettem fel senkinek. Persze ettől még adtam néhány interjút, de hogy hogyan, azt csak a bulvárújságírók tudják. Azt gondoltam, hogy az a néhány ember, aki még emlékszik rám, az is elfelejt. Erre jött a Karinthy-gyűrű!


Akkor a legjobbkor jött az elismerés…


Az elismerés mindig jókor jön. De ez most azért is fontos, mert mindig is része volt az életemnek Karinthy Frigyes. Apámnak ő volt a kedvenc írója, mindig idézett tőle, így aztán én is nagyon hamar elolvastam a műveit. Amikor főiskolás voltam, Gáti Józsi észrevette, hogy van érzékem Karinthyhoz. Mondtam én mindent. Saját műveit. A Tanár Úr Kérem-et kívülről tudtam. Fordításokat, például Stephen Leacock-ot. „Vad, viharos éjszaka dühöngött Skócia nyugati partjai fölött. Ezen történetünk szempontjából ugyan ennek különösebb jelentősége nincsen, miután történetünk nem Skócia nyugati partjain játszódik, hanem Írország keleti partjain. De azért ott is elég rossz idő volt.” Hát nem isteni?


Akkor jó helyre került a díj…


Főleg azért, mert már ideje volt megkapnom. Ezt nekem beígérték.


1974-ben Szolnokon játszottam. Karinthy Marci akkor végzett a főiskolán, és Szolnokon rendezte a vizsgaelőadását, a Szent Johannát. Játszottam benne. Egyik nap mondta a próbán, hogy „végre nagyapámról elneveztek egy díjat. Mit szólsz?” Jaj de jó Marcika, nagyon örülök, de ezt a díjat se nekem fogják adni... „Na, azt majd meglátjuk.” Igaza volt. 50 év múlva megkaptam a díjat.


A Kossuth Rádióban szombatonként 9.30-tól hallható Szellem a fazékból műsorában ön az egyik főszereplő...


Nagyon szeretem ezt a műsort. Jó benne beszélni, de hallgatni is jó. Szombaton délelőtt fél 10-kor mindig bekapcsoljuk a rádiót, és Bözsivel, a feleségemmel meghallgatjuk a műsort. Én akkor hallom először egyben az anyagot, hogy mit mondott a Vinkó, addig csak a szerkesztővel beszélem át, hogy körülbelül milyen felvezetés után következem.



Főzni tud?


Nagyon jól főzök szerintem. Akik szerint gourmet vagyok, azoknak nem árulom el, hogy a kedvenc ételem a rakott krumpli. Persze jó krumpliból, házikolbásszal, kapirgálós csirke tojásával, alaposan meglocsolva finom tejföllel. Azzal nem szabad spórolni. Sütni is elég jól tudok. Amivel mindig nagy sikert arattam… először is tettem el minden nyáron paprikát. Készítettem belőle paprikakrémet. És valaha régen még lehetett egyben pulykacombot kapni. Alsót, felsőt együtt. Jó vastagon bekentem házi paprikakrémmel. Szalonnával megspékeltem. Megsütöttem, hozzá krumplipürét és saját káposztasalátát adtam. Ebbe nemcsak káposztát tettem, de abból volt benne a legtöbb. A legkevesebb pedig uborkából. Az uborkával csínján kell bánni, mert ha nem elenyésző a mennyisége, akkor az már uborkasaláta.


Karácsonyra mit készít?


Halászlevet kizárólag pontyból, utána marinírozott rántott halat. Három napig is képes vagyok azt enni. Talán még egy kis füstölt libamell is lesz. Csak az íze kedvéért. Aztán diós patkó és madártej.


Receptet is tud mondani?


Nem szeretek recepteket mondani. Egyszer odajött hozzám a Farkas Tóni bácsi – remek karakterszínész volt – a Nemzeti Színházban és azt mondta: Szombathy, te szereted a kocsonyát? Nagyon szeretem. És hogy készíted? Hát… először is fogok három szép fej hagymát. Már sz@r, mondta Tóni bácsi és otthagyott. Azóta nem mondok recepteket.




Fotó: MTVA

Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra

Kapcsolódó cikkek

Recept ajánló