A vatikáni konyha

A Vatikán húsvétkor a keresztény világ központja, zarándokok és turisták ezrei érkeznek Rómába, hogy átéljék az ünnepi hangulatot. Mi most nem a hangulatot keressük, hanem a kamrakulcsot. Gianni Annoni és Rosario séf a kezünkbe is adja, jóvoltukból megtudhatjuk, létezik-e olyan, hogy vatikáni konyha.

A világ egyik legkisebb állama a Vatikán. Az apró területen csupán néhány száz lakos él, és nincs hagyományos értelemben vett konyhája, sem sajátos alapanyagai. Gasztronómiáját az olasz, különösen a római konyha határozza meg, de a pápák nemzetisége is jelentősen rányomja bélyegét, vagy ahogy Gianni mondja: „A pápák kötődése a terroirhoz nem mellékes körülmény.”

Olasz alapok

A vatikáni konyha nagyban épít az olasz, azon belül is a római hagyományokra: tészták, friss zöldségek, olívaolaj, halak, húsételek és egyszerű, de minőségi fogások jellemzik.

Nemzetközi hatások Mivel a pápák különböző országokból érkeznek, mindig tapintható némi nemzetközi hatás. Ferenc pápa hivatali idején előtérbe kerülnek a dél-amerikai fogások, gyakran készül a konyhán empanada vagy mate tea. II. János Pál pápa idején a lengyel fogások kértek helyet. XVI. Benedek pápa a bajor konyhát kedvelte, ezért a Vatikánban gyakran készítettek neki pretzlit, kolbászt, hovatovább sörös ételeket.

Gianni Annoni

Spárta és dőzsölés

„A pápa sem élhet csupán ostyán és boron” – tartja a mondás. Volt pápa, aki osztotta ennek igazát és kivette részét a dőzsölésből, míg más visszafogottan falatozgatott. Némely pápa az egy főétel elvéhez ragaszkodott, más messzi tájakról hozatta az egzotikus alapanyagokat, és fogadásai az élvezetekben tobzódásról szóltak, a lakomákat kötéltáncosok, zenészek, mutatványosok színesítették. De olyan is akadt, aki mértékletességét bizonyítandó független megfigyelőket állíttatott az étkezőasztala mellé.

Éttermek

A Vatikánban nincsenek hagyományos éttermek a nagyközönség kiszolgálására, de a dolgozók és lakók számára kantinok és privát ebédlők állnak rendelkezésre. A pápának saját séfje és személyes szakácsa van, aki a napi menüt állítja össze.

Articsóka

Alapanyagok

Az alapanyagok nagy része a római piacokról vagy közvetlenül olasz termelőktől érkezik. A Vatikánnak saját szőlőültetvényei is vannak a pápai birtokokon, például Castel Gandolfóban, ahol borokat és likőröket készítenek. Emellett van pápai méhészet is.

Saját termés

A Vatikán kertjében termesztett zöldségeket és gyümölcsöket a pápai asztalhoz is felhasználják. A füge gyakori alkotóeleme az édességeknek, mivel a vatikáni kertekben is megterem, így a fügés süteményekről elmondható, hogy nullkilométeresek.

Articsóka

Nálunk ritkaság, Rómában elérhető árú zöldség, állítólag méregteleníti a vért. A növény levelei között bújik meg az articsóka szíve, amihez kevés vinaigrette, azaz ecetes-olajos öntet passzol.

A cikóriafélékhez tartozó puntarelle

Puntarelle

A puntarelle a cikóriafélék családjába tartozik. Hosszú, keskeny, sötétzöld külső levelei vannak, míg a belsejében ropogós, fehér, enyhén kesernyés hajtások találhatók. A belső hajtások kissé hasonlítanak a spárgához vagy a csírázó bambuszrügyekhez. Leggyakrabban nyersen fogyasztják, főleg puntarelle alla romana formájában (lásd a receptet).

A Svájci Gárda konyhája

A Svájci Gárda tagjainak, akik a pápa védelméért felelnek, saját konyhájuk van. Hagyományosan svájci ételeket fogyasztanak, például fondüt, raclette-et és röstiket. A húsvéti asztal Húsvétkor a Vatikánban hagyományosan torta pasqualina (spenótos-ricottás pite) és agnello (bárány) kerül az asztalra.