„Mi történik a lyukkal, ha elfogyott a sajt?” (Bertolt Brecht)
Amikor Michael D. Gershon, a Columbia Egyetem tanszékvezető professzora előállt az ötlettel, hogy a bélrendszer is gondolkodik, tudóstársai kikacagták. „Persze – gúnyolódtak –, kell egy zsigeri agy, hogy elolvassa a betűtésztát!” Nem is sejtették, mennyire a lényegre tapintottak. Hiszen gyomrunk összerándul, ha levelet kapunk az adóhivataltól, elveszítjük étvágyunkat, ha szerelmi kórságba süppedünk, a has fájdalmas mutatványokra képes, ha stresszhatások érnek.
Paradicsomleves betűtésztával
Hangulatunkat gyomorműködésünk határozza meg. Bélrendszerünknek nemcsak a táplálékot kell feldolgoznia, hanem érzelmeinket is. Csalódásaink pedig nehezen emészthetők. Nem árt tehát odafigyelni a gyomorra. Az Egyesült Államokban a Baton Rouge magazinban már 1867-ben reklámozták az alphabet soup tésztát, amely „főzés után is megtartja eredeti formáját és remekül olvasható”. Versláb vagy borjúláb? Az amerikai has számára nem volt kérdés: jöhetett mindkettő.
Rántott borjúláb
Ám mit tehet szegény magyar gyomor? Még görcsbe sem rándulhat, legfeljebb gorcsbe, hiszen a latin ábécében 26 betű található. A magyarban meg 44. Hogy olvasson így a magyar bendő Kosztolányi-verset? Abban minden csupa ű, csupa ő. A betűlevesben viszont nincs ilyen. Ráadásul nem is a kádári menza találmánya, mint gondolnánk. A Heinz Company már 1880-ban forgalmazta a számlevest is. A magyar betűleves – bármennyire szerettük is – a hosszú magánhangzók hiánya miatt mindig is olvashatatlan maradt. Nyilván ezért mondják a szlengben a zagyva emberre: „Kevés vagy, mint betűlevesben a cselekmény!” Pedig a betűtészta – a kerék és a mobiltelefon mellett – az emberiség egyik legfontosabb találmánya. A New Deal idején Roosevelt amerikai elnök bevezette a mozaikszavakat (WHO, CIA, FBI) és a menzákon kötelezővé tették a betűlevest, hogy a kisiskolások megtanulják a jelentésüket.
Szőnyi Ferenc (Fotó: Falus Kriszta)
Evés ürügyén megtanítani valakit olvasni, zseniális ötlet! De ki akar ma olvasni? Remélem, Önök igen. A következő oldalakon számos érdekes történetet mesélünk. Itt van rögtön Szőnyi Ferenc, a komáromi vasember. Mit kell enni ahhoz, hogy valaki másfél hónapon át naponta 278 kilométert kerékpározzon és bírja erővel?
Gulyáságyú
Gulyásos húst? De melyik változatot? Mert gulyásból a volt Monarchia országaiban legalább harmincféle létezik! Vagy inkább pisztáciát? Októberi számunkban épp a „mosolygó dió” kerül terítékre. Persze ajánlhatjuk a mustfröccsöt vagy a fügemustárt is, a Tamás pince termékeit, vagy a tkemali nevű grúz ketchupot. Mert világhírű filmes koktélokat egy igazi Ironman biztosan nem ihat, Önök viszont elkészíthetik receptjeink alapján az igazi Bloody Maryt, a Mint Julepet, vagy kedvencemet, a Bellinit.
A híres Cosmopolitan koktél
Aztán itt van még olvasnivalónak Európa legendás étteremkalauzának története. A Gault&Millau guide nyolc év után újjáéled poraiból és egyből 280 szerethető éttermet kínál. Vagy jöjjenek velünk képzelt utazásra Badacsonyba, Gdańsk városába, Giannival Emilia-Romagnába, de tehetnek velünk egy gasztrosétát a Belgrád rakparton is.
A River Diva étteremhajó fedélzetén
Ha pedig tudatosabban akarnak étkezni, olvassák el Rákóczi Gabriella anyagcsere-kutató interjúját, aki elmagyarázza, hogy egy-egy étkezés után milyen glükózválasszal reagál szervezetünk a bevitt táplálékra. Hiszen tudják: nem az hizlal, amit megeszünk, hanem amit megemésztünk!
Glükózgörbe
A magazint szeptember 24-től keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő rá ide kattintva.
