Nyáresti programot ajánlunk a Dunaparton. Kettőt is, érdemes lecsapni a helyekre.
A Küllő Hajóbár a Lupa-szigettel szemben, a budai Duna-part oldalán állomásozik. Nem nehéz megtalálni, mellette húzódik a budakalászi ártéri bicikli út, mely Budapestet köti össze Szentendrével.
S, hogy honnan a név? A küllő nem csak a bringádban pörgő kerék egyik alkotóeleme. Nem is csak egy az égen szárnyaló madarak közül. A küllő egy halnemzetség neve is, melynek egyik tagja, a Fenékjáró küllő itt portyázik a Duna vizében. Ezért a Küllő náluk mindent összeköt. Az abroncsot a bringa kerékagyával, a vizet a szárazfölddel, a felhőket a hullámokkal, a kajakost a kerékpárossal, a hajóst a túrázóval, a Rómait Szentendrével, a Dunakanyart Budapesttel, a jóízű ételt a finom itallal.
Bár a fedélzeten gasztronómiai csodákra nincs sok lehetőség, italkínálatukba próbálják becsempészni a Dunakanyar kincseit és próbálják a környék bortermelését a régi idők ismertségére visszaállítani.
Augusztus és szeptember folyamán két különleges BORÁSZ A HAJÓN vacsoraestet várható a fedélzeten.
1.
AUGUSZTUS 22.
ÉRKEZÉS: 19:00-tól
KEZDÉS: 19:30
A Rustica Borműhely egy kézműves borászat, amely Szentendrén működik 2020 óta. A pincészet fiatal kora ellenére Ágnes és János alapító-tulajdonos borászok az első pillanattól kezdve megalkuvások nélkül hozzák azt a magas minőséget, mely Szentendrét a filoxéra járvány előtti időkben Európa-szerte ismert borvidékké emelte.
II. Béla királyunk 1138-ban szőlőt adományozott a mai Kő-hegyen, de jól tudjuk, hogy jóval korábbról is fennmaradt egy római villa maradványa a határban. A mai Skanzen területén található Villa Rustica leletanyaga alátámasztotta, hogy már a II-IV. században szőlőt termesztettek e vidéken. A környéknek a török idők pusztulást hoztak, hogy aztán a szerbek nagy vándorlása idején ortodox szerbek és katolikus dalmátok költözzenek ide. A borvidék felvirágoztatása bámulatosan gyorsan haladt, hiszen az 1690-es érkezésük után egy emberöltővel már Európa-szerte keresett árucikk volt a szentendrei bor.
"Kézzel, lábbal, lélekkel...” Jánosék ihletettsége és elhivatottsága egészen a második századig nyúlik vissza: boraik spontán erjesztéssel, szűretlenül, alacsony kén használat mellett készülnek. A nő és a férfi, az értelem és az érzelem, a múlt és a jövő, a csend és a zene látszólagos ellentéte a legnagyobb harmóniában egyesül kettejük mindennapi életében és így minden egyes hordó borukban. Termőterületük Pilisborosjenőn, pincéjük Szentendrén található. A jenői agyagos-meszes talaj jó savszerkezetű borok készítésére ad lehetőséget, melyet a házaspár gondossága és hozzáértése tesz igazán izgalmas, tartalmas itallá.
A nemrégiben Szlovákiában megrendezésre került Szkala Garamkövesdi Nagydíj nemzetközi borversenyre benevezett 7 tételük mindegyike érmet kapott (1 arany, 3 ezüst, 3 bronz).
2.
SZEPTEMBER 5
ÉRKEZÉS: 19:00-tól
KEZDÉS: 19:30
A település vulkáni tanúhegyéről elnevezett Kőhegybor Pincészet alapító-tulajdonosát, Hidegkuti Gergely borászt, nemzetközi borakadémikust nem kisebb cél vezet, minthogy újjáélessze a szentendrei szőlészeti és borászati kultúrát több mint 100 éves álmából.
Kevesen tudják, hogy az 1880-as filoxéra megjelenéséig a szentendrei borvidék nemcsak Magyarország, de a környező országok kiemelkedő borvidékének számított, több mint 700 hektáron termesztett borkülönlegességeit egyaránt kereste Bécs és Varsó, borospince hálózata a 100 km-t is meghaladta. Az 1850-es években a szentendrei borkülönlegességek, mint például a zsuppos bor, 60-150 forintos áron kelt el Európa-szerte. Ebbe az idilli képbe csapott bele a filoxéra, amit a környéken 1880-ban jelentettek először Tahitótfaluból, Málnay doktor szőlőjéből. Magyarországon 1875-től 1897-ig 666 820 kataszteri holdszőlőből 391 217, azaz 224 950 hektárnyi szőlő pusztult el, ami az akkori magyarországi szőlőtermesztés 59%-át jelentette. A szentendrei borkultúra teljes egészében a filoxéra áldozatául esett, mintegy 5 év alatt pusztította el az ottani szőlőtermesztést a kártevő.
A Kőhegybor Pincészet borainak karaktere egyedi, bennük a Kő-hegy vulkanikussága, a délvidéki stílus és a modern technológia egyaránt felismerhető. S hogy milyen bor a tömjénes, szerb nevén a tamjanika? Miért épp Ister, Múmia, Ráby vagy Ezeregy lett a borok neve? Hol élt önkéntes elvonulásban Hamvas Béla a 40-es években? A borvacsorán erre is fény derül!
